Körkép a hazai kastélyok hasznosításáról

Acsa, Fertőrákos, Füzérradvány, Bajna, Tata

A barokk stílusú acsai műemlék kastélyt az enyészet fenyegeti, a tető beázik, a csatornákat ki kellene tisztítani a gyors romlás megállítására, amihez rögtön legalább 5 millió forintra lenne szükség - jelentette ki a Pest megyei falu polgármestere. Szekeres Rezső elmondta, hogy a jobb sorsra érdemes Prónay-kastély 1735-től épült fel 5 éven át, tornyok, boltívek adják meg a hangulatát, előtte pedig egy díszkút teszi teljessé a képet. A második világháborúban egy ideig hadikórházat rendeztek be a falai között. Jelenleg kihasználatlan, őrző-védő szolgálat vigyáz a megmaradt értékekre.



Az épület helyreállítása hozzávetőleg 1,5-2 milliárd forintba kerülne. Az elmúlt években jelentkeztek is befektetők - szociális otthon, konferenciaközpont, szálloda szerepelt az elképzelések között, de végül egyikből sem lett semmi, pedig a kastély "életre keltése" a polgármester szerint meghozhatná a kisközség számára is a felemelkedést. A falu sajátos helyzetben van: a gazdaságilag elmaradott Nógrád megye közelében fekszik, de közigazgatásilag a gazdagabb Közép-magyarországi Régióhoz tartozik, így kimarad a nagy fejlesztésekből.



A fertőrákosi püspöki palota, a győri püspökök 18. század derekán épült nyári rezidenciája az utóbbi években látogatható - mondta Palkovits János polgármester. A díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes védett műemlék tetőszerkezetét hozatta rendbe első lépésben a kezelő Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG), hogy a beázásoktól megóvják az értékeket, emellett tervezik a palota további felújítását. A püspöki palota sok viszontagságot élt meg az elmúlt évtizedekben: államosítását követően a téesz kapta meg, majd az iskola használta, a rendszerváltás előtt pedig egy vállalat akarta üdülővé átalakítani. A rendszerváltás után a katolikus egyház visszaigényelte, ám később a pénzbeli kártérítés mellett döntött; így került állami tulajdonba és az MNG kezelésébe.

Varga Kálmán, az MNG igazgatója közölte: az önkormányzattal közösen szándékoznak kimunkálni egy uniós projektet, amely megtartaná a palota közösségi-kulturális funkciójának elsődlegességét, de idegenforgalmi szolgáltatásokkal is bővítenék a kínálatot: kerékpáros turisták számára alakítanának ki megálló- és pihenőhelyet, a hátsó traktusban pedig szálláshelyeket terveznek.

Az elmúlt egy-másfél évtizedben több száz millió forintot fordított az állam a füzérradványi Károlyi-kastély állagának óvására, felújítására. A kastély kulturális rendezvényeknek, művészeti fesztiváloknak ad otthont, évente mintegy 22 ezren keresik fel, rekonstrukciója folyamatos. A helyiek szerint a Zemplén egyik gyöngyszemének tartott műemlék kiemelkedő idegenforgalmi látványosság, a turizmus, az idegenforgalom kitörési lehetőséget jelentene a vidéknek.



A mai kastély elődjét Réthey Péter építette a 16. század végén. A kastélyt és a hozzá tartozó birtokot I. Lipót 1686-ban Károlyi Lászlónak adományozta. A Károlyi-kastélyt Ybl Miklós tervei alapján építették át romantikus-eklektikus stílusban 1860 és 1870 között, pompás termeiben azonban hamisítatlan itáliai reneszánsz fogadja az érkezőket. Magyarország egyik legnagyobb kastélyának több mint 100 hektáros parkja védett. Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszebb és legnagyobb parkja a kastéllyal együtt a 30-as évek végén Európa-szerte híres volt, utána feledésbe merült.

A Komárom-Esztergom megyei Bajnán található Sándor-Metternich-kastély tetőszerkezetét felújították, azonban az összesen csaknem 3 ezer négyzetméteres épület használatra nem alkalmas, mivel nincs közműhálózata, sem nyílászárói és padlózata. A bajnai kastély tetőfelújítására és statikai megerősítésére az utóbbi években közel 800 millió forintot költöttek, felújították a homlokzatot, azonban a kastélyból gombafertőzés miatt az összes faszerkezetet, így az ablakokat is eltávolították. A nyílásokat ideiglenesen befalazták, az épület nem látogatható. Az ingatlanhoz tízhektáros kastélypark tartozik.



A Sándor-Metternich-kastély az 1840-es évek végén az ország egyik legszebb klasszicista kastélya volt, majd hadikórház, szükséglakás, gépállomás, téesz- és pártiroda működött falai között. A 70-es években a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vendégháznak tervezte helyreállítani a kastélyt, de pénz hiányában ez meghiúsult. A 80-as évek elején a bloomingtoni egyetem akart magyar-amerikai kutató- és diákközpontot létrehozni, de végül visszaléptek.

A tatai Esterházy-kastélyban a II. világháború után idegszanatóriumot rendeztek be, ez nem tett jóvátehetetlen károkat az épületben. Az 1990-es évek elején a kórház kiköltözött az épületből, a műemlék-együttes a 2002-ben a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága vagyonkezelésébe került. A kastélyban jelenleg felújítási, kutatási munkák folynak, közben nyitva áll a látogatók előtt. Az Esterházy-kastély 1765 és 1780 között épült. Esterházy Miklós a magyar testőrség kapitányának rezidenciájaként. A kastély több helyiségében eredeti állapotban megmaradtak a kandallók, a kályhák és a díszes gipszstukkók



A kastély jelentős szerepet játszott a történelemben, I. Ferenc osztrák császár és magyar király itt írta alá 1809-ben a napóleoni háborúkat lezáró ún. bécsi vagy schönbrunni békét, 1897-ben Ferenc József és II. Vilmos német császár szállt meg a kastélyban, 1921 októberében pedig itt fogták el az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt és feleségét az I. világháború utáni sikertelen visszatérési kísérletük után.

1. Eladhatók-e a műemlékek?
2. Dég, Soponya, Lovasberény, Iszkaszentgyörgy
3. Acsa, Fertőrákos, Füzérradvány, Bajna, Tata
4. Gyula

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat