Körkép a hazai kastélyok hasznosításáról

Gyula

Kihasználatlanul áll a gyulai várfürdő szomszédságában az egykor gyönyörű Almássy-kastély; a főépület teteje beomlott, az oldalszárnyat néhány éve szerkezetkészre felújították - mondta el a város polgármestere. Perjési Klára (MSZP) kifejtette: egy három évvel ezelőtt készült hasznosítási tanulmányban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nem javasolta az épülethez való hozzátoldást, ezzel együtt a szállodává alakítást, mert a kiemelten műemléki terület nincs régészetileg feltárva.



Ez akár több száz millió forintba is kerülhet, hisz a föld alatt többek között török fürdő és dzsámi is van. Ahhoz, azonban, hogy ott szállodát alakítsanak ki az esetleges befektetők, újabb szárnyat kellene építeni. Ezért a tanulmány szerint kulturális és turisztikai hasznosítás valósulhatna meg. Exkluzív rendezvény- és kulturális központ lehetne a kastély. Négy lakosztályt eredeti állapotában állítanának helyre, emellett az oldalszárnyat vendéglátó vállalkozások vehetnék bérbe, ugyanis a városnak hiányzik azon része, ahol zenés esteket lehetne tartani. Erre tökéletes lenne a helyszín - tette hozzá. Az épületben egy nagy barokk konyha és színház is van, melyek berendezésére a KÖH ígéretet tett a Magyar Nemzeti Múzeum anyagából. A tervek közt szerepelt korábban az is, hogy a várral összenyitják a kastélyt. A mostani épületegyüttes eredeti állapotba való helyrehozatala csaknem másfél milliárd forintba kerülne - tette hozzá a városvezető.

A várkerti Almássy-kastélyt 1725 körül Harruckern János kezdte építtetni barokk stílusban, majd többször bővítették. A kastélyt egy tűzvész után 1803-ban Wenckheim Ferenc építtette az újjá, ekkor kapta második tornyát és kupoláját, portikuszait és ekkor egységesítették a melléképületeket. A toronyhoz földszintes szárnyak csatlakoztak. Az Almássy család 1888-ban költözött ide, 1902-ben a szárnyépületekre is emeletet húztak. A többször átépített, tömeg- és téralakítását tekintve az Alföld területén ritkaságszámba menő kastély a gyulai várral egységes építészeti együttest alkot.

A "sokat látott" épület számos esemény színtere volt, többek között itt "vendégeskedett" 1849-ben Damjanich János Anrep tábornok foglyaként, miután a kastély udvarán fegyverezték le a Világosnál kapitulált honvédtiszteket. Az 1850-es évektől a gyulai születésű Erkel Ferenc tartózkodott gyakran a kastélyban; a legenda szerint itt komponálta a Bánk bánt és a Brankovics című operát. 1861-ben pedig a szárnyait bontogató 17 éves Munkácsy rajzolgatott "festőinasként" a kastély földszintjén az ősök képeit restauráló Szamossy Elek festő mellett. A kastély kőépülete nem látogatható, de egykori Lovardája a Várfürdő része, és a fürdő parkjából jól megfigyelhetők egyes épületrészletek.

1. Eladhatók-e a műemlékek?
2. Dég, Soponya, Lovasberény, Iszkaszentgyörgy
3. Acsa, Fertőrákos, Füzérradvány, Bajna, Tata
4. Gyula

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán