Tízezrek emlékeztek a srebrenicai mészárlásra

A Srebrenica melletti emlékközpontban a rendőrség adatai szerint 30-40 ezer ember gyűlt össze. Szarajevóból a szervezők szerint csaknem 160 busz szállította a részvevőket, de rengetegen érkeztek személyautóval is: a településre vezető utakon több kilométeres gépkocsisorok alakultak ki. A központi megemlékezésen a korábbi évekhez hasonlóan szerb nem kormányzati szervezetek is képviseltették magukat.

A megemlékezésen rövid beszédet mondott Valentin Inzko, a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja, aki a mészárlás felelőseinek bíróság elé állítását követelte. Senki sem "sértheti meg vagy tüntetheti fel jelentéktelennek az áldozatok és családok szenvedéseit". Azt sem szabad azonban megengedni senkinek, hogy "az emlékezést saját politikai céljaira sajátítsa ki". Békét csak igazsággal és igazságszolgáltatással, nem pedig bosszúval lehet teremteni - hangsúlyozta az osztrák diplomata. Az igazságszolgáltatás kioltja a gyűlöletet, amely Srebrenicában felszínre tört. Ezért mindenkinek az a feladata, hogy Bosznia-Hercegovinában egy olyan társadalmat építsen fel, amelyet a törvény igazgat, amely megvédi polgárait, szabadságukat, méltóságukat és alapvető jogaikat - mondta Inzko.

Haris Silajdzic, a háromfős - bosnyák, szerb és horvát tagból álló - kollektív boszniai államelnökség muzulmán tagja beszédében burkoltan a nemzetközi közösség szemére vetette, hogy újra és újra engedményeket tesz a boszniai szerbeknek, és ezzel fenntartja a srebrenicai népirtás következményeit. "Hibákat el lehet követni, de nem szabad azokat megismételni" - figyelmeztetett Silajdzic.

A megemlékezés keretében örök nyugalomra helyezték az idén azonosított 534 áldozat - köztük három 14 éves fiú és egy 74 éves férfi - földi maradványait. A koporsók hosszú sorai előtt hozzátartozók ezrei imádkoztak már a reggeli óráktól. A 2003-ban létesült potocari emlékhelyen az előző években összesen 3297 srebrenicai áldozatot temettek el.

A srebrenicai mészárlás emléknapjává nyilvánította július 11-ét a horvát parlament pénteken. A boszniai szerb erők által 1995-ben elkövetett tömeggyilkosság a II. világháború utáni korszak legsúlyosabb háborús bűncselekménye Európában. "Politikai döntésről van szó, amelynek célja, hogy egyszer s mindenkorra elítéljünk egy bűncselekményt, bárki is követte el, bármilyen indíttatásból" - jelentette ki a parlamenti határozatot kezdeményező ellenzéki képviselő, Semso Tankovic.

A horvát honatyák döntése egybevág az Európai Parlament januárban elfogadott állásfoglalásával, amely felszólította az uniós tagállamok kormányait képviselő tanácsot és az EU "kormányának" tekintett Európai Bizottságot: támogassák július 11-nek a srebrenicai népirtás emléknapjaként történő elismertetését az egész unióban és a Nyugat-Balkán valamennyi országában. Csütörtökön egy másik jugoszláv utódállam, Montenegró parlamentje is határozatban ítélte el a srebrenicai vérengzést, s támogatta az EP javaslatát július 11. emléknappá nyilvánítására. Bosznia és Hercegovinában a boszniai szerbek néhány napja megakadályozták az erről szóló határozat elfogadását, de az ország nagyobbik részén, a bosnyák-horvát föderációban idén is gyásznapot tartanak július 11-én.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 1993 tavaszán védett övezetté nyilvánított, főleg bosnyákok lakta srebrenicai enklávé 1995 júliusában a Ratko Mladic tábornok, boszniai szerb hadseregparancsnok és Radovan Karadzic boszniai szerb elnök által irányított szerb milíciák kezére került. A város elestét követő, napokig tartó mészárlásban több mint 8 ezer bosnyák férfit és fiút végeztek ki a névleg az ENSZ védelmi haderő (UNPROFOR) oltalma alatt álló területen. Rajtuk kívül mintegy 25 ezer nőt, gyermeket és idős embert deportáltak erőszakkal. A mészárlást tömeggyilkosággá nyilvánította a délszláv háború bűneit vizsgáló Nemzetközi Törvényszék és az ENSZ Nemzetközi Bírósága is. Karadzic immár Hágában áll a törvényszék előtt, Mladicot azonban a szerb hatóságok mindmáig nem fogták el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől