Bemutatják a szecesszió elfeledett művészét

A maga korában sikeres és elismert Auchentallert az utókor kevéssé ismeri. Művei leginkább a nagyközönség elől elzárt magángyűjteményekben lelhetők fel, s életművét még mindig csak részben azonosították. A szeptember 21-ig nyitva tartó kiállítás azonban széles merítést nyújt a sokoldalú művész életművéből.

Josef Maria Auchentaller 1865-ben született; a bécsi művészeti akadémián folytatott tanulmányai után Münchenben dolgozott, ottani tartózkodása alatt grafikákat készített a Jugend (Fiatalság) című művészeti folyóirat számára - a lap neve után kapta németországi elnevezését (Jugendstil) a szecessziós stílus.

Bécsbe visszatérve csatlakozott az ottani szecessziós mozgalomhoz, nem sokkal annak megalapítása után. Tevékeny szerepet játszott a művészcsoport több kiállításának szervezésében és művei rendszeresen megjelentek a csoport híres folyóiratában, a Ver Sacrumban. Ő tervezte a nagy hírű hetedik szecessziós kiállítás plakátját és katalógusának borítóját is. Ezen a tárlaton mutatták be Gustav Klimtnek a Bécsi Egyetem számára készített első nagyméretű festményét, a Filozófiát. Az azóta megsemmisült képek az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb művészeti botrányát idézték elő szokatlan ábrázolásmódjukkal.



Ma is látható a bécsi Szecesszió Házában Klimt híres Beethoven-fríze, megsemmisültek viszont azok a falfestmények, amelyeket Auchentaller készített a Beethoven-kiállításra. A Ludvig Múzeum kiállítása korabeli fotók segítségével ezeket is bemutatja. Auchentaller az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legsikeresebb ékszerkészítő vállalkozásának alapítója, Georg Adam Scheid lányát vette feleségül, s közeli rokonságban és barátságban állt a Thonet-családdal is. Családtagjait számtalan portrén, de plakátokon is megörökítette. Sok ékszert tervezett a Scheid-vállalatnak, amelynek több országban, köztük Magyarországon is volt telephelye - a kiállításon látható képek egyike éppen a budapesti üzemét ábrázolja.

Sikerei ellenére Auchentaller Bécsben anyagi gondokkal küszködött, ezért felesége az 1900-as évek elején panziót építtetett az olaszországi Gradóban. A vállalkozás gyümölcsözőnek bizonyult, a szálló a bécsi nagypolgárság egyik kedvelt üdülőhelye lett. Auchentaller ezután fokozatosan elszakadt a bécsi művészvilágtól és Grado lett művei egyik leggyakoribb témája.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe