Fordulatos hadijátékon emlékeztek a győri retirálásra

„A győri nemesi felkelőkre ráhúzták, hogy miattuk veszett el a csata, de ma már egyértelműen tudjuk, hogy ez nem így volt.” – mondta el a Múlt-kornak Csikány Tamás, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem docense. „A csata kimeneteléhez egy buta katonai vezetés rossz döntései, valamint János főherceg sajátos hozzáállása vezetett. A megemlékezésen elődeinkre kell gondolnunk, akik egy elveszett csatában is vállalták, hogy felsorakozzanak, harcoljanak, életüket feláldozák.”

Napóleon kiáltványban buzdította a magyar nemességet, hogy válasszon nemzeti királyt. A felkelt nemesség József nádor vezérletével gyülekezett. Az itáliai francia alkirály, Eugene Beauharnais 55 ezer katonájával június elején kiszorította Itáliából János főherceg 18 ezres hadtestét, amely így nem tudott csatlakozni a Morva-mezőn várakozó osztrák fősereghez. János Grazon át Körmendig hátrált, miközben folyamatosan csatlakoztak hozzá a nemesi felkelők. A vezénylési hatáskörök csak június 11-én tisztázódtak, amikor a királyi parancs a 21 ezer inszurgenst János főherceg parancsnoksága alá rendelte.

„Lényeges dolog, hogy azt a kétszáz éves tévhitet megdöntsük, amely Petőfi verse nyomán a történelemórákon is gyakran elhangzik, miszerint a nemesek megfutamodtak és ezért veszették el a csatát. A történészek részben a haditechnikai különbségeket, részben a katonai vezetés dilettantizmusát említik a csatavesztés okaként. Szeretnénk, hogy évről-évre ezzel a hadijátékkal változzon meg a korábban kialakult szemlélet.” – hangsúlyozta Keglovich Ferencné, a Zichy-palota igazgatója.

A hadijáték mellett a szervezők egy korabeli katonai tábor életét is megelevenítették a győri csatamezőn. Keglovich Zita a Múlt-kornak elmondta, a 19. századi hangulatot különleges programok színesítették: ólomkatona kiállítás mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Boldog Özséb Színtársulata is szórakoztatta a nagyközönséget, Kisfaludy Sándor a nemesi felkelésről írt A lelkes magyar leány című történelmi vígjátékát adták elő.

„A hadikultúra a magyar történelemnek integráns része, hiszen az önvédelmi reflexünket fejezi ki.” – folytatta Csikány Tamás, aki szerint „a jövő nemzedékeitől csak akkor várhatjuk el, hogy megvédik magukat, ha az elmúlt századok szereplőinek erőfeszítéseit tiszteljük, hagyományait ápoljuk. Nálunk általában az újkori hagyományőrzés általában 1848-tól kezdődik, a Napóleon korabeli ruházatot már magyar oldalon is nagyon nehéz biztosítani és a szemben álló fél, a franciák öltözetét még nehezebb.”

„A francia nagykövet úr beszédében kiemelte, hogy 60 évvel ezelőtt nagyapáink még egymás ellen harcoltak a második világháború idején, a mai nap pedig egy játékos csatában emlékezhetünk egy évszázadokkal ezelőtti csatára. A rendezvénynek tehát fontos üzenete, hogy itt már egy egységes Európa képe kezd kibontakozni.” – mondta el Keglovich Ferencné. Kiemelte, a hitelesség jegyében a csatatéri időutazáson francia, olasz, cseh, szlovák, lengyel, erdélyi, osztrák és magyar hagyományőrző egyesületek játszották el a kétszáz éves csatát.

A barokk városban a nyár folyamán még számos kulturális rendezvény várja a látogatókat: június végén a Szent László napokkal folytatódik a történelmi fesztiválok sora, ahol a lovagkirály tiszteletére még lovagi tornát is rendeznek. Július 19-én a város egyik leghíresebb török kori története, a Vaskakas legendája is életre kel, majd augusztus közepén a barokk világ életképei elevenednek meg Győrben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait