Társas kapcsolatai miatt lett sikeres a modern ember

A populáció növekvése ugyanis lehetővé tette a különböző újítások és képességek illetve készségek gyorsabb terjedését – erre a szakértők szerint a világ több pontján párhuzamosan, egymástól részben függetlenül került sor.

A kutatók szerint az összetett készségek és képességek akkor maradtak meg és fejlődtek tovább, amikor a közösségeken belüli és közötti interakció átlépett egy kritikus szintet. A szociális tanulás számítógépes modellezésével azt is sikerült kimutatni, hogy a fejlődés ritmusát a helyi népsűrűség és az adott közösségek átjárhatósága is befolyásolta. A szimbolikus és technológiai komplexitás így annál gyorsabban terjedt és fejlődött, minél több kapcsolódási és érintkezési pont volt az egyének és közösségek között.

Stephen Shennan, a UCL Régészeti Intézetének professzora szerint míg 160-200 ezer évig nincs semmilyen technológiai és mentalitásbeli ugrásra utaló régészeti nyom, a helyzet 90 ezer évvel ezelőtt megváltozik. Az első modern emberi viselkedés szélesebb körben még később, azaz "alig" 45 ezer éve a szubszaharai Afrikában, Európában és a Közel-Keleten egyszerre jelent meg, hiszen a népsűrűség mindhárom régióban azonos volt. A tanulmány egyik szerzője, Adam Powell szerint a modell magyarázatot nyújt arra is, hogy a modern szociális viselkedés miért csak ekkor kezdődött el.

Modern viselkedésen a technológiai és kulturális összetettség radikális megváltozását értjük, és a UCL szakemberei szerint fajunkat ezen változtatási képesség teszi különlegessé. Powell szerint ez a szimbolikus viselkedést (absztrakt és realisztikus művészet, kagylódíszek, tetoválások), a művészet megjelenését, a vadászati technikák kifinomulását és új eszközök használatát jelenti.

A szociális fejlődést a háborúskodások is gyorsíthatták. Samuel Bowles cikke azt mutatja be, hogy a hadviselésnek kiemelten fontos szerepe lehetett az adott közösségek túlélésében, így az egyének szociális közösséggé kovácsolásában fontos volt az önzetlenség fogalmának megjelenése is. A kutató mindezt elméletben is modellezte: a néprajzi és régészeti elemekkel is kiegészített minta alapján bizonyos, hogy az áldozat- és segítőkészség megjelenése további inspiratív erővel hathatott a közösségekre, és jobban egybekovácsolhatta azokat.

Dr. Mark Thomas, a UCL genetikai, evolúciós és környezeti tanszékének kutatója szerint az emberiség kultúrájának megjelenését sokan egy olyan radikális eseményhez kötnék, mint a 2001: Űrodüsszeiában látható monolit megjelenése. A valóságban azonban nincs nyoma hasonló radikális változásnak: a modell szerint mai mentális kapacitásunk ugyanolyan, mint 200 ezer éve volt. „Felfedezésünk alapján ironikus, hogy a sikeresség nem feltétlen azon alapul, hogy milyen okosak vagyunk, hanem hogy miként kapcsolódunk másokhoz. Ez pedig ma is olyan érvényes, mint 90 ezer éve volt” - állítja.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől