A holokauszt és a keresztény világ

A megjelenést kezdeményező Heindl Péter jogász, pedagógus elmondása szerint a könyv nem számonkérés az egyházak felé, hanem történészek, rabbik, filozófusok írásainak gyűjteménye, "töprengés, ami végigviszi a holokauszt problémakörét". A témát tankönyvszerűen dolgozza fel, az egyes tanulmányokhoz kérdések kapcsolódnak, a lapok szélén pedig idézetek vannak - közölte.

Az angol nyelvű eredeti kiadást Carol Rittner egyetemi tanár, Stephen D. Smith, az Egyesült Királyságbeli Beth Shalom Holocaust Memorial Centre társalapítója és igazgatója, valamint Irena Steinfeldt, a Yad Vashem Intézet Világ Igazai Osztályának vezetője szerkesztette. A magyar nyelvű kiadás előszavát Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, ajánlását Várszegi Asztrik püspök-főapát, a Magyarországi Keresztények és Zsidók Tanácsának elnöke írta - mutatott rá.

Heindl Péter elmondta, hogy a kötetben szerepelnek tanulmányok a holokauszttal történő szembenézésről, elemzik egyebek mellett az antiszemitizmus jelenségét, a német egyházak és a Harmadik Birodalom kapcsolatát, valamint a protestánsok holokauszttal való viszonyát. A kötethez kronológia is tartozik, ezen kívül egy terjedelmes fejezet foglalkozik az egyházak reakcióval a német megszállás alatt álló Európában. A könyvből idézve Heindl Péter kijelentette: azokban az országokban tudták megakadályozni teljesen vagy majdnem teljes egészében a zsidóság deportálását, ahol az egyházak már az első zsidótörvény ellen határozottan tiltakoztak. Példaként hozta fel a náci Németország szövetségesét, Bulgáriát, ahol az ottani teljes ortodox egyház ezt megtette.

Ungváry Krisztián történész a pódiumbeszélgetésen kiemelte: az egyházak képviselői a holokauszt idején különbözőképpen viselkedtek. Elrettentő eseményként értékelte, amikor Veszprémben hálaadó liturgiát - Te Deumot - tartottak, miután a helyi zsidóságot deportálták. Véleménye szerint a legtöbb országban a történelemből a társadalom nem tanult sokat, a "fiúk Németországban 1968 után vették elő apáik felelősségét". Magyarországon ugyanakkor a kommunizmus berendezkedése miatt maradt el a múlttal való szembenézés - tette hozzá.

Gábor György vallásfilozófus arról beszélt, hogy a holokauszt történelmi értelemben nem ért véget 1945-ben, mert a náci háborús bűnösöket mentették az úgynevezett "patkányjáratokon" át Rómába, ahol a Vatikán tulajdonában lévő épületekben rejtették el őket, mint például Ante Pavelicet, a horvát fasiszta politikai vezetőt. A Vatikáni Bank pedig a zsidóktól elrabolt pénzek tisztára mosásában segédkezett - hívta fel a figyelmet. Meglátása szerint "a 20. század történelmének van tanulsága, főleg a törvényhozók számára".

Török Csaba katolikus pap, teológus kitért arra, hogy "az ember nem gonosznak születik, a világban lesz azzá, Istennek pedig van ereje "új szívet adni" azoknak is, akik bűnös életet éltek, ezért a teológiájukban a reménynek nagyon fontos szerepe van. A beszélgetésen részt vett még Tatár György filozófus és Donáth László evangélikus lelkész. A közönség soraiban lévő Schweitzer József hozzászólásában hangsúlyozta: mindössze három püspök volt a katolikus egyházi vezetők közül, akik zsidókat mentettek a holokauszt idején. Az alacsonyabb rangú lelkészek közül - felekezetre való tekintet nélkül - viszont többen mentettek meg zsidó életeket. Közülük kiemelte Sztehlo Gábor evangélikus lelkészt és Éliás József református lelkipásztort.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt