7 végzetes pillanat

Váczy Péter

2009. május 30. 22:50

Ruttka, 1904. március 17. - Budapest, 1994. szeptember 28.

Nemzetiségi területre vetődött magyar középosztálybeli családban született. 1928-ban a budapesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett, majd Párizsban, Rómában, Londonban és Zürichben egészítette ki tanulmányait. Doktori disszertációját a királyi szervienseknek és a patrimoniális királyság kérdésének szentelte. 1929-től a Magyar Nemzeti Múzeum levéltári osztályának tisztviselője, 1934-40-ben a Magyar Országos Levéltárban allevéltárnok. 1937-től a budapesti egyetemen a „Nyugat-Európa története a X-XII. században” című tárgykör magántanára, 1939-40-ben a középkori egyetemes történet helyettes tanára. 1940-42-ben a kolozsvári egyetemen a középkori történelem nyilvános rendes tanára, 1942-49-ben pedig már a budapesti egyetemen a középkori egyetemes történelem nyilvános rendes tanára. 1949-61-ben a középkori egyetemes történeti tanszéken egyetemi tanár. 1961-68-ban a budapesti Egyetemi Könyvtár munkatársa.

Elsősorban Árpád-kori magyar történelemmel, valamint Európa kora középkori történetének egyes kérdéseivel foglalkozott. Első, A szimbolikus államszemlélet kora Magyarországon című művével feltűnést keltett, majd a hűbériség szerepét taglalta. A harmincas évek közepére már elismert szaktekintély volt, számos kollektív vállalkozáshoz adta a nevét. Megírta a hunok történetét a Németh Gyula által szerkesztett Attila és hunjai című kötet számára. Részt vett a Domanovszky Sándor nevével fémjelzett szerkesztésében, a bevezető tanulmány, amely A magyarság a román és gót stílus korában címet viseli, is neki köszönhető. Ekkor kérték fel a négykötetes egyetemes történet középkori kötetének megírására, amelyet a nemzetközi szakirodalom teljes körű felhasználásával elismerésre méltóan oldott meg. Kelet-európai érdeklődéséből született meg a pápaság korai munkájáról írt és németül megjelent munkája.

Az egyetemről való eltávolítása után az Egyetemi Könyvtárban lelt menedéket, ahol kutatómunkáját zavartalanul folytathatta. A 11-13. századi flandriai szövőipar technikai és szervezeti átalakulásról írt tanulmánya franciául is megjelent. A korai magyar történet néhány kérdéséről című művében a megmerevedett koncepciókkal szállt szembe. Otthonosan mozgott a reneszánsz korában is, amiben az emberi munkát mint a humanisták és a reneszánsz művészetek egyik témáját dolgozta fel. Nem feledkezett meg a korai középkorról sem. 1974-ben a Századokban megjelent, A frank háború és az avar nép című tanulmányában kimutatta az avarok továbbélését. Életében megjelent utolsó munkája az 1945 után megjelent tanulmányait gyűjtötte össze. A művek jelentős része a honfoglalás korával foglalkozott, érintve Etelköz lokalizálását, a hősi énekek nyelvét és előadásmódját, Nagymorávia és a honfoglalás mondájának kapcsolatát, vagy Sankt Gallent.

1957-től a történelemtudományok doktora. 1946-49-ben a Magyar Történelmi Társulat első alelnöke. 1949-50-ben a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság alelnöke. 1933-ban Baumgarten-díjat kapott. Az MTA levelező tagja 1940. április 26-tól, tanácskozó tagja 1949. október 31-től. Levelező tagságát 1989. május 9-én állították vissza. 1990. május 21-től az Akadémia rendes tagja. Akadémiai székfoglalóját A magyar kereszténység bizánci gyökerei címmel 1940. november 11-én, rendes tagsági székfoglalóját A magyar honfoglalásról címmel 1991. január 31-én tartotta.

Az 1930-as évektől foglalkozott képző- és iparművészeti tárgyak gyűjtésével. Gyűjteményének magját reneszánsz és barokk bútorok, képző-és iparművészeti tárgyak alkotják. Az ezt megelőző történelmi korokból szórványos görög és római, továbbá középkori magyar régészeti emlékek, egy kínai hárommázas terrakotta sírőrző katona, a XIX. századból keleti szőnyegek, üveg, ezüst és bronz tárgyak, kínai porcelánok, csillárok, falikarok találhatók. Gyűjteményét a győri múzeumnak adományozta.

Fő művei: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság. Bp., 1928.; A szimbolikus államszemlélet kora Magyarországon. Bp., 1932.; Die erste Epoche des ungarischen Körugtums. Pécs, 1935.; A középkor története. Bp, 1936; 2. kiad. 1943.; reprint kiad. 1991.; Magyarország kereszténysége a honfoglalás korában. In: Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. I. Szerk.: Serédi Jusztinán. Bp., 1938.; A királyság központi szervezete Szent István korában. In: Uo. II.; A magyarság a román és gót stílus korában. - Társadalmunk az Árpádok és Anjouk korában. Magyar művelődéstörténet. I. Szerk.: Domanovszky Sándor. Bp., 1939., reprint kiad. Szekszárd, 1991., 1993.; A hunok Európában. In: Attila és hunjai. Szerk. Németh Gyula. Bp., 1940., reprint kiad. 1986., 1996.; A Vazul-hagyomány középkori kútfőinkben. Bp., 1941.; Die päpstlichen Politik bei den Slawen. 1942.; A korai magyar történet néhány kérdéséről. Századok, 1958.; A frank háború és az avar nép. Századok, 1974.; A magyar történelem korai századaiból. Bp., 1994.

Róla szóló irodalom: Draskóczy István: Váczy Péter műveinek bibliográfiája. Történelmi Szemle, 1985.; Szilágyi Márton - Tóth Péter - Völgyesi Orsolya: Beszélgetés Váczy Péter professzorral. Sic itur ad astra, 1990.; Thoroczkay Gábor: Váczy Péter, az Árpád-kori magyar történelem kutatója. Sic itur ad astra, 1994.; Niederhauser Emil: Váczy Péter. Magyar Tudomány, 1995.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!