Legendás apák és fiúk

Szilágyi Loránd

2009. május 30. 14:53

Hajdúnánás, 1908. augusztus 24. - Budapest, 1974. május 28.

1930-ban az Eötvös Kollégium tagjaként szerzett bölcsészdoktori oklevelet a budapesti egyetemen. 1931-32-ben a Bécsi Magyar Történeti Intézet ösztöndíjas tagjaként levéltári kutatásokat folytatott Bécsben. 1932-34-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára, majd a Magyar Országos Levéltár tisztviselője. 1939-ben magántanári képesítést szerzett: a budapesti egyetemen az oklevéltan és a kormányzattörténet magántanára lett. 1940-44-ben a kolozsvári egyetemen a történelem segédtudományainak nyilvános rendkívüli tanára. 1945-51-ben a budapesti egyetem magántanára, 1951-69-ben a történelem segédtudományai tanszéken egyetemi tanár. 1952-től a történelemtudományok kandidátusa.

Tudományos munkássága során főként közép- és újkori magyar kormányzattörténettel, jogtörténettel, irodalomtörténettel, az írásbeliség, a történeti segédtudományok és a történetírás történetével foglalkozott. Tanulmányait szakfolyóiratok és évkönyvek közölték. Jelentősek Anonymus-kutatásai. A Századok lapjain 1937-ben megjelent tanulmányában kétségtelenné tette, hogy Anonymus III. Béla jegyzője volt. Anonymus hangvétele szerinte emellett világossá teszi, hogy P. mester világi pap volt, főnemesi rokonsággal, és fénykorában a királyi udvarban élt. Összevetette Mátyás Flórián nyomán elindulva Anonymus társadalmi, gazdasági és diplomatikai vonatkozású kifejezéseit a korbeli Magyarországi oklevelek kifejezéseivel, és megállapította, hogy ezek együttesen csak a XII. század végére jellemzők. Komoly tanulmányokat írt a magyar törvénykezés és a törvények történetéről.

Az MTA levelező tagja 1941. májusától, tanácskozó tagja 1949. október 31-től. Levelező tagságát 1989. május 9-én állították vissza. Akadémiai székfoglalóját Az írásbeliség tudománya címmel 1943. november 15-én tartotta.

Fő művei: A magyar királyi kancellária szerepe az államkormányzatban 1458-1526. Turul, 1930.; Írásbeli supplicatiok a középkori magyar adminisztrációban. Bp., 1932.; A modern kormányzattörténet kialakulása. Bp., 1933.; Az Anonymus-kérdés revíziója. Századok, 1937.; Irodalmunk kezdetei. In: Magyar Művelődéstörténet. I. Szerk.: Domanovszky Sándor. Bp., 1939.; Összehasonlító írástörténet. Századok, 1943.; P. Magister forrásai és módszere. Magyar Nyelv, 1947.; Bevezetés a történelem forrásaiba. Bp., 1951.; Forrástanulmányok. Egyetemi jegyzet. Bp., 1950.; Árpád-kori törvények. Bp., 1961.; III. Endre 1298. évi törvénye. Annales Universitatis Scientiarum Budapestienensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Historica, 1975.; Az Anonymus-kutatás újabb eredményei és problémái. Századok, 1989.

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!