7 végzetes pillanat

A székelyek győzelmét idézi a csíksomlyói búcsú

2009. május 30. 12:18 MTI

2009. május 30-án, a pünkösdvasárnap előtti szombaton rendezik meg a hagyományos csíksomlyói búcsút, amelynek során az egyház alapítása mellett a székelyek János Zsigmond felett aratott győzelmére is emlékeznek.


Csíksomlyó búcsújáró hely jellegét az alapozta meg, hogy a székely nép körében már a 15. században virágzott a Boldogságos Szűz Mária tisztelete, s Mária-ünnepeken a környék népe Somlyón gyűlt össze. A mai kegytemplom helyén először az itt letelepült bencések építettek román stílusú templomot. Arról nincs adat, hogy ők mikor távoztak, és mikor kerültek ide a ferencesek, ismert viszont, hogy 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben bíztatta a lakosságot, legyenek segítségükre a templomépítésben.

Viszonzásul a kor szokása szerint búcsút is engedélyezett az adakozóknak. A gótikus stílusban épült templom főoltárának dísze a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont, székely leányarcú Mária szobor, amelyet közrefog Szent István és Szent László király szobra. A Mária-szobor Csíksomlyó legértékesebb műkincse: a közel 2,5 méteres alkotás Máriát "Napba öltözött asszonyként" ábrázolja, karjában Jézussal, lába alatt a Holddal.

1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni, de a székelyek István gyergyóalfalvi plébános vezetésével szembeszálltak seregével. A legenda szerint a csatába indulók pünkösd szombatján gyülekeztek Csíksomlyón, Isten kegyelmébe ajánlották magukat és Szűz Mária segítségéért esedeztek, majd innen indultak a Hargitára, megütközni a hitújítók hadával. Ez alatt az idősek, asszonyok és a gyermekek Somlyón maradtak és a győzelemért imádkoztak.

A székelyek a Tolvajos hágóban legyőzték a fejedelem seregét, a diadal után nyírfaágakkal ékesítették fel lobogóikat, s így vonultak le a Hargitáról. A templomban maradtak elébük mentek, s együtt tértek vissza a harcosokkal Csíksomlyóba hálát adni a győzelemért. Megköszönték a Szent Szűz segítségét, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben, pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra.

Amikor Mihály vajda zsoldosai Erdélyt dúlták, a templomot 1601-ben felgyújtották a tatárok, de a szobrokat sem elégetni, sem elvinni nem tudták, sőt azok az 1661-es török-tatár dúlást is túlélték. A templomot 1664-ben építették újjá, s ekkor élte Csíksomlyó virágkorát. A település a székelyek egyik gazdasági és kulturális központjává fejlődött: a ferencesek posztógyárat, elemi iskolát, gimnáziumot, tanítóképzőt és papneveldét is működtettek. A mai nagy barokk templom 1838-ban épült omladozó elődje helyére, a szabadtéri oltár pedig már a közelmúlt alkotása, Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Boros Ernő tervei alapján készült.

Évről évre "megszámlálhatatlan sokaság", ("immens multitudo") gyűlik össze a legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen. A rendezvény fő ünnepe pünkösd szombatján van: délután 1 órakor tartják a nagymisét annak a széles hágónak a gyepén, amely a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kissomlyó és az azon túl emelkedő 1035 méter magas Nagysomlyó erdős hegye közé mélyed be. Máriát dicsőítő énekszóval, körmenettel érkeznek a hívők, miközben állandóan csatlakoznak hozzájuk a más-más városokból, falvakból érkező "keresztaljak", így lesz a menet fokozatosan több kilométer hosszú.

Amikor a menet elhalad a kegytemplom mellett, kettéválik: az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve megy fel a nagymise helyére a hágóba, a másik ág jobbra fordul és felmegy a hegyre. A vonulók számos egyházi jelvényt visznek magukkal, így a menet közepe táján, a körmenetet vezető püspök előtt a főoltár bal oldalán látható labarumot, amit a nép labóriumnak nevez. Amikor a papság ezen jelvénnyel az élén felér a Kissomlyó hegyen lévő Salvator kápolna elé, eléneklik az "Egészen szép vagy Mária" éneket, majd folytatják útjukat. A hegyen át vonuló búcsúsok a másik menettel találkozva aztán fokozatosan betöltik a hágó széles terét.

A búcsúról a hívők az ősi hagyományt követve nyírfaággal a kezükben vagy a járművüket azzal feldíszítve térnek haza. Búcsúfiaként az emléktárgyak mellett az egykor kultikus eledelként számon tartott mézeskalács a legjellegzetesebb.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!