Schönherr Gyula

Apja városi kapitány volt. A budapesti egyetemen tanult jogot 1883 és 1886 között. 1886-87-ben ösztöndíjjal a bécsi Institut für Österreichische Geschichtsforschungban történeti segédtudományokat tanult. 1889-ben államtudományi doktori oklevelet szerzett a budapesti egyetemen. 1889-től a Magyar Nemzeti Múzeum levéltári osztályának gyakornoka, 1893-tól segéde, 1894-től segédőre (levéltárnoka). 1900-tól múzeumi őr, majd igazgatóőr. 1901-től a budapesti egyetemen „A XIV-XV. századi magyar történelem” című tárgykör magántanára. 1893-tól a Magyar Könyvszemle szerkesztője. 1894-től A magyar nemzet története című tízkötetes milleniumi magyar történet segédszerkesztője. 1899-1903 között a Magyar Történelmi Életrajzok című sorozat, 1897-1907 között a Turul (1897-99-ben Fejérpataky Lászlóval, 1901-07-ben Varjú Elemérrel) és a Magyar Minerva című könyvtári kiadvány (Bp., 1901, 1902, 1904) szerkesztője. Írói álneve 1885 és 1892 között Décsényi Gyula volt. 1906 végén idegrendszere megrendült: december 13-án édesanyja, valamint barátai a beteg tudóst egy budapesti szanatóriumban helyezték el. 1907. áprilisában egészsége jobbra fordult, ekkor szülővárosába vonult vissza édesanyjához. Sajnos betegségén a szerető családi háttér sem tudott segíteni.

Tudományos munkásságát a középkori magyar művelődéstörténet egyes kérdéseinek kutatásával kezdte meg, és e tudományszakok művelését akkor sem hagyta abba, amikor a középkori politikatörténet tanulmányozásával foglalkozott. Dolgozatai főleg a magyar középkor utolsó két századára terjedtek ki. Zsigmond és Mátyás király korára fókuszált legerőteljesebben: ennek a kornak politikai történetét vizsgálják vonatkoznak nagyobb terjedelmű értekezései is, mint pl. Hunyadi Corvin János, mely a Magyal Történeti Életrajzokban (1894) jelent meg, vagy Az Anjou-ház örökösei (1895) a millenniumi Magyar Nemzet Története harmadik kötetében, illetve Nápolyi László trónkövetelésének külföldi vonatkozásai (1898). 1889-1890-ben három hónapot Rómában a vatikáni levéltárban töltött. Kutatásainak eredménye a Monumenta Vaticana (Mátyás király levelezése a római pápákkal című kötet), amelyet Fraknói Vilmossal együtt szerkesztett. A következő években Olaszország és Németország nevezetesebb könyv- és levéltáraiban végzett kutatásokat. A Forster-Scitovszky jutalmat (római kutatásokra) az Akadémia 1898-ban neki ítélte oda. Mint író a magyar (14-15. századi) politikai történetíráson kívül főleg a címertannal és családtörténettel, a középkori magyar bibliográfiával és a levéltári források ismertetésével foglalkozott. Figyelemre méltók a 15. századi címeres levelekre irányuló kutatásai. 1903-ban a Magyar Tudományos Akadémiában egy eddig ismeretlen kódexet mutatott be, amelyet Rómában a Casanate-könyvtárban fedezett fel. A kódex egy latin orvosi munka, amelyben a növények képei magyar felirattal is el vannak látva.

1892 és 1898 között a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság jegyzője, 1899 és 1908 között titkára. Előbb mint társzerkesztő, majd egyedül szerkesztette a Társaság közlönyét, a Turult. Emellett a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének előadó-titkára, a múzeumok és könyvtárak országos tanácsának tagja, valamint a Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja. Az MTA levelező tagja 1896. május 15-től. Akadémiai székfoglalóját Nápolyi László trónkövetelésének külföldi vonatkozásai címmel 1897. április 5-én tartotta.

Fő művei: Mátyás király levelezése a római pápákkal. Bp., 1894.; Hunyadi Corvin János. Bp., 1894.; Az Anjou-ház és örökösei. Pór Antallal. A magyar nemzet története, III. Bp., 1895., reprint kiad. 1995.; Nápolyi László trónkövetelésének külföldi vonatkozásai. Bp., 1897.; Magyarország 1301-ben. Budapesti Szemle, 1902.; A középkori intézmények bomlása és a renaissance. Csuday Jenővel. Nagy Képes Világtörténelem. IV. Bp., 1904., reprint kiad. 2000.

Róla szóló irodalom: -y -l [Fejérpataky László]: Schönherr Gyula. Századok, 1908.; Kollányi Ferenc: Schönherr Gyula. Magyar Könyvszemle, 1908.; Morvay Győző: Schönherr Gyula élete. In: Schönherr Gyula dr. emlékezete. Szerk. Morvay Győző. Nagybánya, 1910.; Balogh Béla: Schönherr Gyula élete és munkássága (1864-1908). Erdélyi Múzeum, 1994.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel