Német lap emlékezett az 1989-es határnyitásra

Az írás bevezetőjében Mayr emlékeztetett arra, hogy Magyarország 1989 tavaszán kezdte meg a határzár lebontását. Néhány hónappal később, augusztusban pedig a Fertő-tónál - csaknem akaratlanul - megbuktatta Európa háború utáni rendjét, amikor több mint 600 keletnémetnek sikerült nyugatra menekülnie.

A cikkíró beszámolt az akkori osztrák és a magyar külügyminiszter, Alois Mock és Horn Gyula 1989 június 27-i, a vasfüggönyt átvágó ünnepélyes aktusáról, amely - mint írta - jelezni kívánta, hogy véget kell vetni Európa háború utáni megosztottságának. A Der Spiegelnek a Balaton északi partján lévő házában nyilatkozó Németh Miklós volt miniszterelnök ugyanakkor utalt arra, hogy a határzár rendszerének lebontása akkor már hetek óta teljes gőzzel zajlott. Amikor Horn külügyminiszter javasolta neki a június 27-i ünnepi, fotózással egybekötött rendezvényt, Németh Miklós azt válaszolta: "Gyula, csináld, de siess..., a vasfüggönyből már alig maradt valami."

"Magyarország ütötte ki az első téglát a berlini falból" - idézte a lap Helmut Kohl akkori kancellárt, aki az újraegyesülés másnapján, 1990 október 4-én emlékeztette minderre a németeket. Az a Magyarország, ahol az akkori események titkos mozgatói ma csendes hősök csak - írta a lap.

Az újság ezt követően egyebek között a magyar származású svájci újságíró-történész, Andreas Oplatka a közelmúltban német nyelven, Az első rés a falon (Der erste Riss in der Mauer) címmel megjelent könyve alapján idézte fel az előzményeket, így egyebek között azt, hogy Németh Miklós kormányfő nem sokkal hivatalba lépése után már 1988 végén törölte a költségvetésből a határbiztonsági jelzőrendszer karbantartását célzó költségelőirányzatot. Majd arra emlékeztetett, hogy a határzár lebontása gyakorlatilag május 2-án megkezdődött.

Az Oplatka-könyvben megjelent, a kormányülésekről szóló jegyzőkönyv alapján az újság idézte az akkori szovjet párt- és állami vezetőt, Mihail Gorbacsovot, akit Németh Miklós 1989 márciusában Moszkvában tájékoztatott a vasfüggöny megnyitásával kapcsolatos magyar tervekről. "Őszintén szólva, semmi problémát nem látok ebben" - fogalmazott a jegyzőkönyv szerint Gorbacsov, s mindennek alapján a Der Spiegel Németh Miklós feltételezésére hivatkozva feltette a kérdést, vajon a szovjet vezető alábecsülte a tervezett magyar lépés várható következményeit?

Az újság megállapította, hogy Magyarországon ebben az időpontban már egy tucatnyi reformer volt aktív, hangoztatta ugyanakkor, hogy valamennyi magyar "előrelátó", illetve másként gondolkodó vezére és patrónusa Pozsgay Imre volt. A Der Spiegel emlékeztetett Pozsgay "korát megelőző" állásfoglalásaira, így egyebek között arra, hogy már 1968-ban "a demokráciának a szocializmusban való lehetőségeiről" értekezett, 1981-ben az MSZMP KB tagjaként óvott Magyarország eladósodásától, 1988-ban a határzárat "műszakilag, erkölcsileg és történelmileg" elavultnak minősítette, 1989-ben pedig Nyugat-Berlinben a falat szégyennek nevezte, amelynek el kell tűnnie.

A további hősök között említette a német hetilap Kozma Imre atyát, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetőjét, felidézve egyebek között, hogy Kozma atya a budapesti nyugatnémet konzul kérésére hozzájárult a már túlzsúfolt német nagykövetség területén menedéket találó NDK-sok átmeneti befogadásához. Részletesen beszámolt a lap a sopronkőhidai páneurópai piknikről, s ennek kapcsán egy másik "hősről" Bella Árpád nyugalmazott alezredesről, akkori ideiglenes határátkelő parancsnokról, aki augusztus 19-én nem akadályozta meg a több mint 600 keletnémet Ausztriába történő menekülését.

Az újság Németh Miklós visszaemlékezése alapján idézte fel az akkori miniszterelnök és külügyminisztere, Horn Gyula augusztus 25-i gymnichi titkos találkozóját Helmut Kohllal és Hans-Dietrich Genscherrel, amelyen - mint írta - azt kellett tisztázni, hogy miként valósítják meg a többi Magyarországon maradt menekültnek a szövetségi köztársaságba történő kijutását.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”