Jakubovich Emil

2009. május 14. 21:50

Győrasszonyfa 1883. január 8. – Budapest, 1935. december 27.

Középiskoláit a győri bencéseknél végezte. 1905-ben szerzett jogtudományi doktori oklevelet a budapesti egyetemen. 1905-től a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának (Országos Széchényi Könyvtár) tisztviselője, 1923-tól a kézirattár, 1927-től a levéltári osztály vezetője, 1929-től igazgató. 1931-től az OSzK, 1934-től a Magyar Országos Levéltár diplomatikai osztályának és a múzeumi levéltár igazgatója volt. 1909-ben és 1911-ben az esztergomi főkáptalani hiteleshelyi és házi levéltárat rendezte, 1915-ben a kalocsai érseki könyvtár kódexeit és ősnyomtatványait katalogizálta. 1917-ben a bécsi állami levéltár és udvari könyvtár okleveleit és kéziratait tanulmányozta. Az I. világháború után részt vett a bécsi udvari könyvtár visszaadott anyagának Budapestre szállításában.

Fő kutatási területét a nyelvemlékek és a középkori kéziratok jelentették, a magyar nyelvű paleográfia első alapos ismerője volt, az ezekben való jártasságot Fejérpataky Lászlónak köszönhette. Kezdetben jogásznak indult, de érdeklődése hamar a bölcsészettudományok felé vonzotta. Az Országos Széchényi Könyvtárban a középkori oklevelek és a magyar nyelvemlékek alapozták meg tudományos pályafutását, az eltelt évek alatt kiváló történész, paleográfus és genealógus vált belőle. Rendszeresen publikált a Magyar Nyelv hasábjain: „A tihanyi alapítólevél olvasásához” című értekezése fontos nyelvészeti eredményeket tartalmaz. Több nyelvemléket fedezett fel és adott ki; gyűjtötte a középkori oklevelek magyar szavait és személyneveit. 1923-ban ő fedezte fel a bécsi Nemzeti Könyvtár egyik latin nyelvű kódexében az 1418-1422 körül íródott Rotenburgi János magyar nyelvemlékét. 1924-ben Kálti Márkban vélte megtalálni a Bécsi Képes Krónika szövegíróját. Koncepcióját azóta nem tudták megcáfolni, igaz teljes mértékben nem is tudták megerősíteni.

Részben az ő tevékenységéhez fűződik az Ómagyar Mária-siralom megfejtése. Az ún. Leuveni-kódexben lévő versre 1922-ben Georg Leidinger, a müncheni Bajor Állami Könyvtár kézirattárának igazgatója figyelt fel, azt pedig, hogy ómagyar szövegről van szó, a magyarul is értő Franz Babinger müncheni szlavista és turkológus állapította meg. A szöveget Gragger Róbert, a berlini Collegium Hungaricum igazgatója és Jakubovich Emil fejtette meg kinagyított fényképek segítségével. Gragger elsőként jelentette meg a szöveget, a kiadáshoz felhasználta Jakubovich jegyzeteit.

1925-ben új elméletet állított fel Anonymus személyére vonatkozóan. Véleménye szerint a Gesta kezdő szavai a P dictus magister névrejtő szigláit őrizték meg, nem pedig a praedictus-t. A krónika nyelvi és történeti adataiból a mű keletkezését II. Béla korára tette. A „Honfoglaláskori hősi énekeink előadásformájához” című tanulmányában a középkori latin krónikák szövegéből az elpusztult epikai művek maradványait mutatta ki. Felfedezte a székely rovásírás 15. századi ábécéjét. 1930-ban felfedezte és kiadta I. András király törvénybeidéző ércbillogát. Nyelvészeti szempontból rendkívül értékes a Pais Dezsővel közösen kiadott Ómagyar olvasókönyv, amely remek tájékoztatást adott a különböző nyelvemlékek és oklevélkiadványok értékéről.

Az Magyar Tudományos Akadémia 1924. május 8-án választotta levelező tagjává. P. mester. Adalékok az Anonymus-kérdéshez című székfoglaló előadását 1925. november 9-én tartotta meg. 1933-tól a Szent István Akad. tagja, 1925-től a Magyar Nyelvtudományi Társaság titkára volt.

Fő művei: Régi magyar breviáriumi mutatótábla. Magyar Nyelv, 1908.; XV. századi magyar fohászkodás. Magyar Nyelv, 1913.; A Gyulafehérvári Glosszák forrásához. Magyar Nyelv, 1913.; A Nagyszombati kódex írója. Magyar Nyelv, 1917.; A Bonfini-kódex töredéke a Magyar Nemzeti Múzeumban. Magyar Könyvszemle, 1919-1925.; Adalékok nyelvemlékeink sorozatához. Magyar Nyelv, 1919-20.; Adatok legrégibb okleveleink és krónikáink íróinak személyéhez. Magyar Nyelv, 1924-1925.; P. mester. In: Emlékkönyv gróf Klebelsberg Kuno negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére. Bp., 1925.; A váradi püspökség XIII. századi tizedjegyzéke. Magyar Nyelv, 1926.; Ó-magyar olvasókönyv. Szerkesztőtárs: Pais Dezső. Pécs, 1929., reprint kiad. Bp., 1995.; Nagy Lajos király oxfordi kódexe, a Bécsi Képes Krónika kora és illuminátora. Magyar Könyvszemle, 1930.; Honfoglaláskori hősi énekeink előadásformájához. Magyar Nyelv, 1931.; A székely rovásírás legrégibb emlékei. Magyar Nyelv, 1935.

Róla szóló irodalom: Sági István: Jakubovich Emil. Nyelvtudományi Közlemények, 1935.; Kniezsa István: Jakubovich Emil. Századok, 1936.; Melich János: Jakubovich Emil. Magyar Nyelv, 1936.; Szekfű Gyula: Jakubovich Emil. Magyar Szemle, 1936.