Jakab Elek

Jakab Elek földbirtokos és Szekeres Jusztina házasságából született. Középiskolai tanulmányait a székelykeresztúri unitárius algimnáziumban végezte, majd 1837-től 1840-ig a kolozsvári unitárius kollégiumban bölcseletet, jogot és teológiát tanult. Egy éven át a marosvásárhelyi ítélőtáblánál dolgozott joggyakornokként, majd 1841-től 1848-ig az erdélyi kincstár hivatalnoka volt Nagyszebenben. Az ügyvédi vizsgát 1846-ban tette le Kolozsváron, s 1847-től Marosszék ítélőtáblai bírája lett. Az 1848-ban kimondott unió hírét ő vitte meg a Batthyány-kormánynak. 1848 szeptemberében belépett a honvédsereg 15. huszárezredébe, s Bem József parancsnoklása alatt vett részt a szabadságharc erdélyi és bánsági harcaiban, előbb közlegényként, 1849 februárjától hadnagyi, később főhadnagyi, végül júliustól alszázadosi (alkapitányi) rangban. 1849 során többek között harcolt a magyar győzelmet hozó gálfalvi, piski, jádi és nagyszebeni ütközetekben, valamint a vesztes temesvári csatában. Az augusztus 17-ei dévai csatavesztést követően az oroszok fogságába került, s 1849 augusztusa és 1850 áprilisa között a nagyszebeni várbörtönben raboskodott.

Kiszabadulása után szülőföldjén gazdálkodott, s a hatósági végzés értelmében 1854-ig nem hagyhatta el a települést. 1854-től Kolozsvárott élt, tevékenyen részt vett a város közéletében és történeti kutatásokkal foglalkozott. 1863-tól az erdélyi főkormányszéki levéltár aligazgatója, 1867-től főigazgatója. 1875-től a Magyar Országos Levéltárban allevéltárnok, 1893-tól levéltárnok. 1875-től több évi munkával rendezte a Magyar Tudományos Akadémia levéltárát. A hatékony munka érdekében, tapasztalatszerzés végezz, még 1874-ben bejárta Európa jelentősebb levéltárait. Hamvait 1900 novemberében szállították Budapestről Kolozsvárra. Síremlékének ünnepélyes felavatására 1901. szeptember 21-én került sor.

Főként a fejedelmek korabeli Erdély történetét kutatta, emellett 16-18. századi kéziratos versekkel, Erdély művelődéstörténetével, és az 1848-49-i forradalom és szabadságharc erdélyi eseményeivel foglalkozott. Tudományos érdeklődése kiterjedt Kolozsvár és Udvarhely vármegye helytörténetére. Behatóan foglalkozott a 16–18. századi kéziratos énekeskönyvekkel, a kalendáriumirodalommal és az erdélyi sajtó történetével. Már nagyszebeni tisztviselő korában átkutatta az ottani kincstári levéltárat, a szász nemzet levéltárát és a báró Bruckenthal-múzeumot. 1848. június-augusztusban a kolozsvári Erdélyi Híradó szerkesztését látta el, 1855 után Mikó Imrével együtt szerkesztette az Erdélyi Történelmi Adatok című sorozat első három kötetét. 1850-es évektől rendkívül sokrétű publicisztikai tevékenységet folytatott, a Kolozsvári Hetilap, a Magyar Polgár, a Vasárnapi Újság, az Ország-Világ, az Ellenőr, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló, A Hon, a Századok, a Néptanítók Lapja stb. folyóiratok hasábjain jelentek meg közleményei – gyakran Agricola, Székely, Vadormi stb. álnéven – Erdély történelméről, műveltségi és oktatásügyi viszonyairól, valamint közigazgatási, közgazdasági és mezőgazdasági kérdésekről. További folyóiratokban – többek között a Keresztény Magvetőben – számos életrajzot közölt Erdély és az Erdélyi Unitárius Egyház nagyjairól (pl. Dávid Ferenc, Enyedi György, Aranyosrákosi Székely Sándor, Kriza János).

A Magyar Tudományos Akadémia 1870. május 25-én levelező, 1889. május 3-án rendes tagjává választotta. A levéltárakról, tekintettel a magyar államlevéltár ügyre című székfoglaló előadása 1874. november 2-án hangzott el. Emellett tiszteleti tagja volt az erdélyi románok irodalmi és művelődési társaságának, az Astrának. Tanácsosi rangban részt vett az unitárius egyház munkájában, és levelező tagja volt a British and Foreign Unitarian Associationnek is. Jó kapcsolatot ápolt Gróf Mikó Imrével, közreműködött a nemzeti színház, a gazdasági egyesület és az erdélyi múzeum alapításában.

Fő művei: Az erdélyi országos czímerek története. Századok, 1867.; A királyföldi viszonyok ismertetése. I-II. Pest-Bp., 1871-76.; Kolozsvár története. I-III. Pest-Bp., 1870-88.; A „Székely Oklevéltár” történetírási fontossága. Századok, 1873.; Der Kampf der Sachsen far die Überreste des Feudalwesens in Siebenbürgen. Bp., 1874., 2. kiad. 1875.; Az utolsó Apafi. Bp., 1875.; A Ghyczyek Erdély történetében, különös tekintettel a királyi kormányzói intézményre. Bp., 1876.; A levéltárakról, tekintettel a magyar állami levéltárügyre. Bp., 1877.; Tanulmányok Erdély XVIII. századi történetéből. Bp., 1877.; Dávid Ferenc emléke. Kolozsvár, 1879.; Emlékek a szabadságharc idejéből. Bp., 1879.; A Pragmatica Sanctio története Erdélyben. I-IV. Századok, 1879.; Kazinczy Gábor irodalmi hatásáról. Bp., 1880.; Szabadságharcunk történetéhez. Emlékezések 1848-1849-re. Bp., 1880., 2. kiad. 1881.; A kalendáriumokról. Bp., 1881.; Az erdélyi hírlapirodalom története 1848-ig. Bp., 1882.; Görgényvár és a görgényi kastély a múltban. I-II. Századok, 1883.; II. Apafi Mihályné Bethlen Kata hagyatéka. I-III. Századok, 1883.; Erdély katonai védereje átalakulása a XVIII. században. Bp., 1884.; A Magyar Tudományos Akadémia kézirattárának ismertetése. Bp., 1892.; Magyar-lengyel unitárius érintkezések. I-II. Századok, 1892.; Székely telepek Magyarországon. I-II. Századok, 1896.; Udvarhely vármegye története a legrégibb időktől 1849-ig. Társszerző: Szádeczky Lajos. Bp., 1901.

Róla szóló irodalom: Jakab Elek síremléke. Századok, 1901.; Kozma Ferenc: Jakab Elek élete. Keresztény Magvető, 1901.; Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza. Kolozsvár, 1938.; Szabad György: A levéltáros és történetíró Jakab Elek pályaképéhez. Levéltári Közlemények, 1974.; Benkő Samu: Jakab Elek emlékezete. In: Benkő Samu: A helyzettudat változásai. Bukarest, 1977.; D. Tóth Béla: A levéltáros Jakab Elek pályakezdő évei és az első magyar iratkezelési utasítás. Levéltári Közlemények, 2000.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók