A civilek felé is nyitnak a műemlékvédők

Az új főtitkár tolmácsolta a szakmai civil szervezetnek a Közgyűlés során is markánsan megjelenő álláspontját, amely szerint növelni kell a nemzeti bizottság súlyát a nemzetközi életben és itthon pedig nyitni kell a társadalom szélesebb rétegei felé is. Fejérdy Tamás hangsúlyozta: a Nemzeti Bizottságon belül - mind az új vezetést, mind a tagság egészét illetően - egyetértés van abban, hogy fokozni kell az itthoni szervezetben a szakbizottságok munkáját, s így ezzel is megalapozni a jelenlétet a nemzetközi ICOMOS hasonló célú bizottságaiban.

Az ICOMOS-t – a műemlékvédelem hivatásos művelőinek többségéhez hasonlóan - gyakorta éri az a vád, hogy ortodox szerepet játszik a műemlékvédelemben és nézeteinek egy részét – úgymond – meghaladta az idő. Általában az úgynevezett Velencei Charta céljaihoz való ragaszkodást szokás emlegetni, abból is kiemelve a „rekonstrukció tilalmát”: nevezetesen hogy a már elpusztult műemléki részleteket nem szabad eredeti formájukban visszaépíteni.

Fejérdy Tamás szerint azonban a Charta szövegének felszínes értelmezésénél jelentősen bonyolultabb a helyzet, hiszen az továbbra is fennáll, hogy a műemléki rekonstrukciónál el kell kerülni a hamisítást (vagyis, hogy ne lehessen észrevenni a különbséget az eredeti és az „utángyártott” között), azonban a bemutatás élményszerűségére mindenképpen törekedni kell. „Valószínűleg nincs két ugyanolyan eset, műemléki rekonstrukció, vagyis mindenkor egyedileg kell mérlegelni” – véli az új főtitkár. Az ICOMOS, miközben ragaszkodik a már elért eredményekhez, korántsem kezeli mereven a műemlék-restaurálásokkal kapcsolatos kérdéseket: elméleti és gyakorlati munkájában mindig újabb válaszokat keres az új kihívásokra.

Az ICOMOS magyar nemzeti bizottsága a nemzetközi szakmai súly növelése mellett nyitni szeretne a társadalom, az örökségünk megvédése iránt fogékony emberek felé is. „Szeretnénk jobban megismertetni a nézeteinket, a szakmai munkánkat a társadalommal, partnerként és nem okítóként (még kevésbé kioktatóként) megjelenni a közéletben” – mondta Fejérdy Tamás. A főtitkár szerint egyenrangú felek eszmecseréi keretében lehet hozzásegíteni az embereket ahhoz, hogy magukénak tudják és érezzék, miért fontos az épített örökség megőrzése.

Az ICOMOS MNB megújult vezetése Nagy Gergely elnökletével ezután fogja kidolgoznia következő három évre szóló szakmai programot, amelyben várhatóan helyet kap az a korábbi törekvés is, amely szerint konkrét esetekben is megpróbálnak tanáccsal szolgálni a hozzájuk fordulóknak.

További részletek a műemlékem.hu cikkében

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán