Mesterséges intelligencia fejtette meg a 4000 éves rejtélyt

A 4000 évvel ezelőtt, az Indus-völgyi civilizáció által megalkotott szimbólumok korábbi elemzéseiből egyesek azt olvassák ki, hogy azok egy beszélt nyelv írásjelei lehetnek, míg mások szerint csupán képekről van szó - számoltak be a vizsgálatokról a Wired című tudományos magazinban.

Az i.e. 2600-1900 között használt nyelvnek igen kevés kézzelfogható nyelvészeti nyoma van: bár a régészek közel 1500 egyedülálló feliratot találtak a cserépedényeken, táblákon és pecséteken, ezek közül a leghosszabb is csupán 27 karakter hosszú. 1877-ben Alexander Cunningham angol régész arra következtetett, hogy a képek a mai bráhmi írás elődei lehetnek, míg más kutatók cáfolták ezen hipotéziseket, és a megfejtés miatti sikertelenség egyre képtelenebb elméletek születéséhez vezetett.

Egyes szakértők az egyiptomi hieroglifákhoz, míg mások az ószláv nyelv alapjaihoz, megint mások pedig a Húsvét-sziget kőszobrai alkotóinak nyelvéhez hasonlították a jelek megalkotóit, és voltak, akik azt feltételezték, hogy azok nem tartoznak semmilyen ember által használt, beszélt nyelvhez. 2004-ben Steve Farmer nyelvész is ezt támasztotta alá: szerinte az Indus-völgyében talált leleteken csupán politikai és vallási szimbólumok láthatók.

A Washingtoni Egyetem programozója, Rajesh Rao azonban hossza kísérletezés után úgy véli, hogy sikerült megfejtenie az ősi írás szabályait. Egy különleges algoritmussal ugyanis a rendelkezésre álló adatok segítségével, az ismtékődő mintákból megpróbálta megalkotni az esetleg azok mögött található nyelvtani szerkezeteket. A rendszerdinamikában is használt Markov-modell segítségével négy ismert nyelvet tápláltak a gépekbe: az ókori sumér, szanszkrit, tamil és a modern angol kerültek az összehasonlító algoritmusba.

Ezek mellett négy, kommunikációra nem használt jelrendszer gazdagította az elemző szkript adatbázisát: az emberi DNS, a fortran programozási nyelv, a baktériumok protein szekvenciái és egy mesterséges nyelv. Ezek lettek az elsődlegesek az összehasonlító metódusban, majd a beszélt nyelvek kerültek középre. A program elindítása után nem sokkal az algoritmus megfejtette az Indus-völgyi jelek nyelvtani szabályait, és a jeleket a beszélyt nyelvekhez hasonló sorrendbe rendezte. A szövegek jelentését azonban nem sikerült dekódolni: a kutatók szerint ehhez sokkal több adatra lenne szükség.

Más nyelvészek szerint ez egy kiváló példa arra, hogy bár valamit sikerült megfejteni, annak jelentését egyáltalán nem ismerjük, így kétséges, hogy milyen értelme lehetett a vizsgálatoknak. Rao azonban cáfol: szerinte ez csak az első lépés volt, a továbbiakban jóval több összehasonlító analízist lehet majd végezni, és az egyre fejlettebb programok végül a nyelv jelentését is megadhatják. Másrészt pedig ezen program használatával több más nyelvészeti rejtélyt is megoldhatnak majd - véli a kutató.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”