A vályogvető rámától a lápi hisókáig
2009. április 23. 11:23 MTI
A modern és az európai kulturális örökség részét képező régi mezőgazdálkodási módszerek egymásra gyakorolt hatását mutatja be az a magyar- francia-svéd kiállítás, amely csütörtökön nyílik a Szentendrei Néprajzi Múzeumban; a skanzenban 120 féle tárgyat, emellett fotókat, dokumentumokat ismerhetnek meg az érdeklődők.
Korábban
Sári Zsolt, a skanzen néprajzkutatója elmondta: az elmúlt évszázadokban Európa mezőgazdaságának fejlődése jelentős hatást gyakorolt a társadalmakra, a technológiák korszerűsödése nyomán ugyanakkor az agrárgazdaságban mind kevesebb kézi erőre van szükség, ami a vidék elnéptelenedésének veszélyét vonta magával.
Az iparosodás túlfogyasztást idézett elő, ami a természeti javak kirablása miatt ökológiai katasztrófákkal fenyeget. A káros folyamatok mérséklésére, a környezetbarát szemlélet kialakítására az Európai Unió hét ország - köztük Magyarország - múzeumait, intézményeit kérte fel a témába vágó közös kiállítások szervezésével.
A nemzetközi kiállítást elsőként Franciaországban mutatták be. A tárgyak között szerepel az energiatakarékos házak építésére alkalmas magyar ősi vályogvető ráma, a francia aprófalvak közösségének összetartásában szerepet játszó többfunkciós kisposta fotója, és a svédek által a tej tartósítására régóta használt vadon termő lápi hisóka képe. Érdekesség, hogy az egyik bemutatott fotót csak az elé tett kerékpárra ülve, a pedált tekerve lehet megnézni, amivel a napi mozgásnak az egészséges életmódban betöltött szerepére hívják fel a figyelmet.
Szerepel a bemutatón a magyar mangalica sertésből készült kolbász, valamint a különböző francia sajtok előállításának régi és mai eszközei. Ezek az úgynevezett slow food (komótos étkezés) mozgalomba is beilleszthetők; ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyben előállított, az adott környékre jellemző hagyományos élelmiszerek elterjedése megkíméli a környezetet. A tartósítás vegyszerei, a csomagolóanyagok ugyanis így feleslegessé válnak és a szállítás költségei sem terhelik a költségeket - emelte ki Sári Zsolt.
A kiállítás a Skanzen Galériában június 21-ig tekinthető meg, a tárlat ezután Svédországban folytatja vándorútját.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap