Lábnyomokkal ünnepeltek az ókori Izraelben
2009. április 9. 11:21 Science Daily
Az izraeli régészek hatalmas, lábnyom alakú, a korban és a térségben elsőnek számító építményeket fedeztek fel a Jordán völgyében. Az építmények a szakemberek szerint a bibliai tulajdonlást szimbolizálják.
Korábban
A kutatók szerint a Jordán völgyében felfedezett struktúrákat a Kánaán földjére elsőként érkező izraeliták emelték, és azok a földek elfoglalását szimbolizálták - számolt be róla Adam Zertal, a Haifai Egyetem öt, hatalmas, lábnyom alakú építményt felfedező professzora.
A szakemberek ezzel most elsőként fedezék fel a héberül gilgalnak nevezett építményeket, amelyeket különböző gyűlésekre, háborúk előtti gyülekezőkre, és rituális rendezvényekre használhattak. A héber gilgal szó (tábor, vagy kőépítmény) egyébként harminckilencszer fordul elő a Bibliában.
A "Manasszé hegy felmérése" nevet viselő projektben, amely Szamáriára és a Jordán völgyére terjedt ki, 1990 és 2008 között öt hasonló építményt találtak és tártak fel, és azokat minden bizonnyal az i.e. 13-12. században, az ún. I. vaskor idején emelhették. Alakjuk és méretük alapján egyértelmű, hogy emberi, és nem állati gyűjtőhelynek készülhettek.
A Bedat esz-Sáábész a Jafit 3 lelőhelyeket 2002 és 2005 között tárták fel Dr. Ben Joszif és Zertal vezetésével. A területet a főként agyagedényekből és állati csontokból álló leletanyaggal datálták. Egyes helyeken két méter széles kőkerítést is felfedeztek, amellyel a különböző szertartási helyeket vették körbe. Zertal szerint az ókori Közel-Keleten gyakoriak voltak a hasonló módon bekerített építmények.
A lábnyom-formát Zertal a következőkkel magyarázza: az egyrészt a terület feletti tulajdonjogot, az ember és föld közti kapcsolatot, és egy istenség jelenlétét szimbolizálta. A hasonló összefüggések egyébként az ókori egyiptomi irodalomban is megtalálhatók, és a Bibliában a lábnak szintén hasonlóan gazdag jelentéstartalma van, és ott az eddigiek mellett az ellenség eltiprása is fontos szerepet kapott.
A hasonló építmények felfedezése emellett új nyelvészeti és történeti vitákat is indíthat - vélik a szakértők, akik szerint a bibliai környezetben ezen építményekre használt szó, a regel egyben ünnepséget vagy szabadságot is jelent. Ezen felül az alija la-regel, azaz zarándoklat is ebből a kifejezésből származhat, így a hely jelentése is egyértelműnek tűnik: ott minden bizonnyal szakrális szertartásokat folytattak. Amikor aztán később a vallási központ Jeruzsálembe került, az alija la-regel kifejezés a jeruzsálemi zarándoklattal vált egyenlővé. A szó és a kifejezés eredete azonban a szakértők szerint a most felfedezett építményekhez vezethető vissza.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája tegnap
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 2024.05.06.
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét 2024.05.06.
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud 2024.05.06.
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját 2024.05.06.