Lábnyomokkal ünnepeltek az ókori Izraelben

A kutatók szerint a Jordán völgyében felfedezett struktúrákat a Kánaán földjére elsőként érkező izraeliták emelték, és azok a földek elfoglalását szimbolizálták - számolt be róla Adam Zertal, a Haifai Egyetem öt, hatalmas, lábnyom alakú építményt felfedező professzora.

A szakemberek ezzel most elsőként fedezék fel a héberül gilgalnak nevezett építményeket, amelyeket különböző gyűlésekre, háborúk előtti gyülekezőkre, és rituális rendezvényekre használhattak. A héber gilgal szó (tábor, vagy kőépítmény) egyébként harminckilencszer fordul elő a Bibliában.

A "Manasszé hegy felmérése" nevet viselő projektben, amely Szamáriára és a Jordán völgyére terjedt ki, 1990 és 2008 között öt hasonló építményt találtak és tártak fel, és azokat minden bizonnyal az i.e. 13-12. században, az ún. I. vaskor idején emelhették. Alakjuk és méretük alapján egyértelmű, hogy emberi, és nem állati gyűjtőhelynek készülhettek.

A Bedat esz-Sáábész a Jafit 3 lelőhelyeket 2002 és 2005 között tárták fel Dr. Ben Joszif és Zertal vezetésével. A területet a főként agyagedényekből és állati csontokból álló leletanyaggal datálták. Egyes helyeken két méter széles kőkerítést is felfedeztek, amellyel a különböző szertartási helyeket vették körbe. Zertal szerint az ókori Közel-Keleten gyakoriak voltak a hasonló módon bekerített építmények.

A lábnyom-formát Zertal a következőkkel magyarázza: az egyrészt a terület feletti tulajdonjogot, az ember és föld közti kapcsolatot, és egy istenség jelenlétét szimbolizálta. A hasonló összefüggések egyébként az ókori egyiptomi irodalomban is megtalálhatók, és a Bibliában a lábnak szintén hasonlóan gazdag jelentéstartalma van, és ott az eddigiek mellett az ellenség eltiprása is fontos szerepet kapott.

A hasonló építmények felfedezése emellett új nyelvészeti és történeti vitákat is indíthat - vélik a szakértők, akik szerint a bibliai környezetben ezen építményekre használt szó, a regel egyben ünnepséget vagy szabadságot is jelent. Ezen felül az alija la-regel, azaz zarándoklat is ebből a kifejezésből származhat, így a hely jelentése is egyértelműnek tűnik: ott minden bizonnyal szakrális szertartásokat folytattak. Amikor aztán később a vallási központ Jeruzsálembe került, az alija la-regel kifejezés a jeruzsálemi zarándoklattal vált egyenlővé. A szó és a kifejezés eredete azonban a szakértők szerint a most felfedezett építményekhez vezethető vissza.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról