Oroszlános úrnő uralkodott Kánaánban

Shlomo Bunimovitz professzor és Dr. Zvi Lederman, az egyetem Régészeti és Ókori Közel-Keleti Civilizációk Tanszékének munkatársai egy különleges kerámiatábla kapcsán kezdtek érdekes kutatásba, amely érdekes fejezettel gazdagította a térség történetét. A táblácskán egy női alak, minden bizonnyal uralkodónő látható, aki a korban egyedülálló szerepet tölthetett be a Közel-Keleten.

Az ábrázoláson egy vegyes, részben férfi, részben az istennők ruhájába bújtatott alakot fedezhetünk fel, ám a feminim jelleget a frizura, és a női attribútumnak tartott lótuszvirágok erősítik. A művészettörténészek szerint ez a tábla az egészen mostanáig bizonyíthatatlan létű, misztikus Oroszlános úrnő ábrázolása lehet, akiről már korábban is tudták, hogy kétségbeesett leveleket írt az egyiptomi fáraóknak, amelyekben az országában uralkodó elégedetlenségről, és pusztulásról számolt be.

I.e. 1350 körül komoly elégedetlenség volt a térségben, és a kánaánita uralkodók a felkeléstől való félelmüket agyagtáblákon küldték Egyiptomba, és így kértek katonai segítséget. A 382 ilyen Amarna tábla között, amelyet pár évtizeddel ezelőtt fedeztek fel az egyiptomi földművesek, volt két olyan, amelyeket nem tudtak beilleszteni a sorba: azokon ugyanis a már korábban említett ábrázolásokat találták. A minden bizonnyal az Oroszlános úrnő által jegyzett táblák a növekvő elégedetlenségről, és a fosztogatókról számoltak be.

A kutatók ezután arra próbáltak választ találni, hogy a nő vajon melyik városban uralkodhatott. A szövegek elemzése szerint a királyi poszton ülő nő mintegy 1500 fő felett gyakorolhatta hatalmát. A korábbi vizsgálatokat is figyelembe véve, és az egyetemen tanító Nadav Naaman professzor javaslatára ekkor Bét-Semes felé fordult a figyelmük.

Bét-Semes feltárása során kiderült, hogy a várost kegyetlenül pusztították el, és ennek leleteit még a régészek is megdöbbenve ásták ki: több egzotikus lelet, egy egyiptomi királyi pecsét, bronz nyílhegyek és hatalmas tárolóedények kerültek elő. Ez egy nagy, és virágzó városállamot feltételez, amely a térség geopolitikai és gazdasági hálózatainak szerves része lehetett. A leletgazdaság, és a történeti háttér ismeretében a régészek mostanra többnyire biztosak abban, hogy az Oroszlános úrnő városát találták meg, ám ennek igazolására később tovább folytatják majd a kutatásokat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején