2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk
ITT támogathatsz bennünket

Szarmaták elől rejtették el az ezüstérméket

2009. április 8. 10:00

Mintegy 500 római ezüstpénz került elő abból a Biatorbágy közelében talált agyagkorsóból, melyet a szakemberek kedden bontottak ki a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) központi irodájának restaurátor műhelyében, Budapesten.


Klikk a képre!

A becslések szerint közel 500 darab antoninianus, azaz ezüstpénz került elő abból az edényből, amelyet a KÖSZ régészei 2008 novemberében találtak meg egy Biatorbágy határában ásott római kori villagazdaság területén. Valószínűleg egy Itáliából elszármazott aquincumi polgár vagy a villa egyik lakója rejthette el a kincseket a Pannóniába betörő barbár szarmaták elől – mondta el a Múlt-kornak Miklósity Szőke Mihály, a Szakszolgálat régésze.


Fotó: [origo], Hirling Bálint

Északkelet-Pannónia 258-260 körül a birodalom egyik legveszélyeztetettebb területe volt, az itt élő polgárok mindennapjait germán és szarmata törzsek támadásai keserítették meg, az éremkincs egy ilyen szarmata támadásnak a nyomát bizonyítja. A 260-as év a Római Birodalom számára történetének egyik legsúlyosabb éve volt. Határait a szomszédos népek, a különböző germán törzsektől a perzsákig egyidejűleg támadták meg, és ekkor esett az utóbbiak fogságába Valerianus is, s Pannoniában Regalianus lázadása gyengítette meg a katonai erőket. Ez a helyzet tette lehetővé a Kárpát-medencébe keletről újonnan érkezett roxolánok számára, hogy a Dunán átkelve jelentősebb ellenállás nélkül pusztíthassák végig a provincia nagy részét. A szakemberek szerint a kincset is ekkor rejthették el.

Miklósity Szőke Mihály elmondása szerint a lelet különlegességét emeli, hogy a biatorbágyi villagazdaságban két ilyen agyagedény is előkerült: az első, 247 ezüstöt tartalmazó edény még 2007-ben, amelytől néhány méterre bukkantak rá a régészek a ma kibontott agyagfazékra. A szakember szerint különösen érdekes, hogy az érintetlen kincslelet a villagazdaság melléképületéből került elő, mert hasonló esetekben csak a főépületeket szokták megkutatni. Biatorbágyon ezen felül a malomkövek azt is bizonyítják, hogy az épület egy gabonaőrlőként szolgált.

Az érmeket szürke agyagfazékban, gondosan textilbe csomagolva helyezték el, s az egyiket egy szürke főzőtállal, a másikat pedig egy agyagfazék aljtöredékével fedték le. A már kibontott kincslelet érméi alapján az éremkincset i.sz. 260-ban áshatták el, amelyet minden bizonnyal a Duna-Tisza közéről Pannoniára támadó szarmata roxolánok fosztogatása elől rejthettek a föld mélyére.


Fotó: [origo], Hirling Bálint

Vida István numizmata és Döbrentei Szilvia restaurátor tájékoztatása szerint az edényből mintegy 547 érem került elő, közülük több cementálódott, összetapadt példány, így a pontos számot csak a várhatóan több hetet igénybe vevő tisztítás után lehet majd meghatározni. Az ókori polgárok ezüstje közül az érmeken látható császárportrék alapján a legkorábbi, III. Gordianus császár (238-244) uralkodási idejéből származik, de I. Philippus, Traianus Decius, Valerianus érméi is megtalálhatóak az ezüstkincsben, amelynek záróveretei Valerianus fia, Gallienus császár (253-268) idejéből származnak. A 238-268 közötti rövid időszak érmék összértéke a numizmata szerint egy pannoniai legionárius több havi zsoldjával is felér, ám annak korabeli értékeét pontosan nem lehet meghatározni, hiszen a hatalmi harcok, barbár támadások ugyanis komoly gazdasági válságot okoztak a Római Birodalom életében, és a pénz ezüsttartalma 10 év alatt 30-ról 5 százalékra csökkent.

A villagazdaság feltárásakor átégett agyagfal-omladékok, átégett padlók és rájuk zuhant, elszenesedett tetőgerendák nyomai kerültek elő, vagyis az épületek tűzvészben pusztultak el. A gazdaság rövidesen újjáépült, de az éremkincsekért elrejtőik már nem tudtak visszatérni. A két korsó közül a nehezebbet az év első felében érintetlenül állították ki a Magyar Nemzeti Múzeumban, ezután kerülhetett sor a felbontására - mondták el a műveletet végző szakemberek.

Mint az ásatás vezetője megjegyezte, az M1-es autópálya és az M0-ás autóút találkozásánál, a Hosszúréti-patak mellett 2007 nyara és 2008 novembere között végeztek feltárást. A több mint 65 ezer négyzetméternyi területen hét régészeti korszak - a neolitikum, a rézkor, a bronzkor, a kelta, a római és az avar kor, valamint az Árpád-kor tárgyi emlékei kerültek elő. Miklósity Szőke Mihály kiemelte a kelta La Téne-kultúra idejéből származó pecsételt kerámiák sorozatát, valamint az ásatás során feltárt összesen több mint 800 római kori érmét. Az előkerült leletek a tisztítás után a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerülnek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
 <br /><i>[origo], Hirling Bálint</i> <br /><i>[origo], Hirling Bálint</i> <br /><i>[origo], Hirling Bálint</i> <br /><i>[origo], Hirling Bálint</i> <br /><i>[origo], Hirling Bálint</i> <br /><i>[origo], Hirling Bálint</i> <br /><i>[origo], Hirling Bálint</i> <br /><i>[origo], Hirling Bálint</i> <br /><i>[origo], Hirling Bálint</i> <br /><i>[origo], Hirling Bálint</i> <br /><i>[origo], Hirling Bálint</i> <br /><i>[origo], Hirling Bálint</i> <br /><i>[origo], Hirling Bálint</i> <br /><i>[origo], Hirling Bálint</i> <br /><i>[origo], Hirling Bálint</i> <br /><i>[origo], Hirling Bálint</i> <br /><i>[origo], Hirling Bálint</i> <br /><i>[origo], Hirling Bálint</i> <br /><i>[origo], Hirling Bálint</i> <br /><i>[origo], Hirling Bálint</i>
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár