Újból visszakövetelik Machu Picchu leleteit a Yale-től
2009. április 7. 14:53 MTI
Eliana Karp-Toledo volt perui first lady hétfőn új dokumentumokra hivatkozva követelte vissza a Yale egyetemtől a Machu Picchu inka romvárosban talált leleteket, amelyek közel egy évszázada vannak az amerikai egyetem birtokában.
Korábban
"Megcáfolhatatlan bizonyítékaink vannak Hiram Bingham felfedező, a National Geographic társaság és a perui kormány közötti levelek formájában arra nézve, hogy ezeket a régészeti tárgyakat 1916-ban legfeljebb 18 hónapra adták kölcsön" - mondta el Eliana Karp-Toledo, mielőtt benyújtotta a dokumentumokat az egyetemnek. A perui kormány szerint Hiram Bingham amerikai történész, akit Machu Picchu felfedezőjének is tartanak, állítólag összesen 46332 tárgyat vitt magával az Egyesült Államokba.
Peru és a Yale Egyetem 2007-ben állapodott meg egyes tárgyak visszaszolgáltatásáról, de a feltételek "elfogadhatatlanok" voltak, és a perui kormány tavaly decemberben beadványt nyújtott be ebben az ügyben egy amerikai bírósághoz - emlékeztetett Karp-Toledo, aki antropológus és a Standford egyetem professzora.
Az Alejandro Toledo volt perui elnök (2001-2006) felesége által benyújtott iratok között van egy 1916-os keltezésű, Binghamnak tulajdonított levél. Ebben a kutatásait pénzelő National Geographic cégnek Bingham a lelet kapcsán a következőket írta: "ez nem a mi tulajdonunk, hanem a perui kormányé, amely azzal a feltétellel engedte kihozni őket az országból, hogy 18 hónap múlva visszaszolgáltatjuk".
A Yale szerint a visszakövetelés határideje elévült. Karp-Toledo szerint az egyetem hajlandó megállapodni a visszaadásról úgy, hogy egyes darabok után 99 éves haszonélvezet járna, ezt azonban a perui kormány elutasítja.
A 2500 méter magasan fekvő Machu Picchu romváros a perui kulturális örökség gyöngyszeme, amelyet évente mintegy 800 ezren keresnek fel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap