Kiásták egy velencei vámpír maradványait
2009. március 9. 13:55 ANSA
Egy korábban teljesen példa nélküli temetkezést fedeztek fel a régészek Velencében: az egykor élt személy szájába téglát tettek, hogy a vámpírnak hitt nő ne falatozhasson a többi halottból.
Korábban
A Firenzei Egyetem antropológusa, Matteo Borrini elmondása szerint ő és csoportja egy olyan középkori női csontvázat fedezett fel, amelynek szájába téglát tettek. Borrini az amerikai törvényszéki orvosszakértők denveri ülésén tartott beszámolóján mutatta be, hogy a pestisjárvány idején sokan hittek abban: a női vámpírok voltak felelősek a kór terjesztéséért. A kutató szerint ez az elképzelés abból a tünetből születhetett meg, hogy a pestis áldozatainak sokszor vér folyt a szájából.
A közhiedelem szerint a járványban meghaltak mellé temetett „vámpírok” szomszédjaikból táplálkoztak, amíg elég erősek nem lettek ahhoz, hogy kimásszanak a föld alól, és újra megtámadják az élőket. A vámpírok azonosítása a halottak között a sírásók feladata volt, ennek során nagyon gondosan vizsgálták meg a tetemeket, és amelyiket gyanúsnak vélték, annak téglát tettek a szájába. Borrini szerint ezt jelen esetben úgy erőltették bele a nő szájába, hogy annak néhány foga kitörött.
A most talált csontváz Lazzaretto Nuovo szigetén, az 1576-os velencei pestis egyik tömegsírjából került elő. A szigeten egyébként a korábbi járványok tapasztalataiból okulva 1468-ban hozták létre a világ első karanténját. Ez persze nem mindig volt sikeres: amikor 1630-31-ben a fekete halál újra lecsapott, a város 150 ezer lakója közül 50 ezren vesztek oda.
A vámpírok több ezer éve részei az emberiség hitvilágának, a modern figura azonban a 18. századi Balkánról és Kelet-Európából származik. Az állítólagos észlelések a romantika irodalmára is jelentős befolyást gyakoroltak, és többek közt ezekből született meg 1897-ben Bram Stoker Drakula című regénye is.
Peer Moore-Jansen, a Kansasi Egyetem kutatója szerint azonban kicsit nevetséges, hogy Borrini „az első vámpírnak” titulálja a felfedezést, hiszen ő korábban több hasonló temetkezést talált lengyelországi ásatásain. Borrini rögtön pontosított is: ez a legkorábbi olyan sír, ahol régészeti bizonyíték van a gonosz elleni fizikai védekezésre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek tegnap
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt tegnap
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare tegnap
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin 2024.04.22.
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat 2024.04.22.