Pestisdoktorok érkeztek Szegedre
2009. február 22. 16:35 MTI
Halottas kordéllyal, pestiskereszttel, patikaedényekkel és a járványok alatt a pestisdoktorok által használt csőrös védőruhával is találkozhatnak a látogatók a szegedi Móra-múzeumban azon a pénteken nyílt kiállításon, amely a középkor rettegett betegségét, a pestist mutatja be.
Korábban
A pestis ma már Európában gyakorlatilag nem fordul elő, de Ázsiában és Afrika egyes részein még vannak fertőző gócok - mondta Horányi Ildikó főmuzeológus, a tárlat kurátora a kiállítás megnyitója előtt. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum munkatársa szerint az április 25-ig látogatható kiállítás célja, hogy bemutassa az egykor rettegett betegséget, s azt, milyen hatást gyakorolt a kór az emberiség történelmére és kultúrájára.
A kiállítás anyagából kiderül, hogy a patkánybolhák által terjesztett baktérium okozta betegségnek három válfaja volt, a nyirokcsomók jellegzetes elváltozásával járó bubópestis, a szinte kivétel nélkül halálos tüdőpestis és a viszonylag ritkán előforduló szeptikus pestis. A középkorban az isteni büntetésnek tartott kór ellen fehér és fekete mágiával egyaránt védekeztek: a kiállítás fehér mágiával foglalkozó szakrális terében láthatóak az egyedi, nemesfémből készült pestistallérok, pestis Madonnák és különleges amulettek, melyekbe kegyhelyekből származó szentképeket hajtogattak.
A fekete mágiát bemutató jelenet egy 18. századi kéziratos receptben leírt pestis elleni szert ismertet: a tűzhely fölé akasztott élő békák belső szerveiből és más hozzávalókból készült amuletteket hordták magukon a betegségtől rettegők. A tárlaton láthatóak még a kór legfontosabb bőrelváltozásait bemutató bábok, valamint a Bálint Sándor hagyatékából származó, pestissel foglalkozó anyag is.
A Démoni ragály: a pestis című tárlat látogatói megtekinthetik a pestisdoktor jellegzetes ruháját is. Az öltözék szinte hermetikusan elzárta a pestisdoktor testét a külvilágtól, legijesztőbb darabjának pedig a madárcsőrt formázó, a szemnyílást üveggel fedő álarc számított, melybe fertőtlenítő hatásúnak gondolt gyógynövényeket helyeztek.
Az Európában több évszázadon keresztül pusztító kórt bemutató tárlat gerincét a korábban már Budapesten, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban és Békéscsabán is kiállított anyag adja, amelyet Szegeden a betegség helyi vonatkozásait bemutató dokumentumokkal, tárgyakkal egészítettek ki.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek 11:20
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László 09:50
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával 09:05
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt tegnap
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás tegnap
- Október 9-én kezdődik a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál tegnap
- Bemutatták a Magyarország 365 fotópályázat albumát tegnap
