Életüket adták betegeikért a középkori apácák
2009. február 12. 14:04 Discovery News
A középkori szerzetesek és apácák hajlandóak voltak akár saját életüket is feláldozni betegeikért - derül ki egy új tanulmányból, amely a különböző egyházi szervezetek járványokban elhunyt tagjait vizsgálta.
Egy nemrég felfedezett temetőben a kutatók a Poitiers-hez közeli Szent Kereszt Apátság betegápolással foglalkozó bencés apácáinak csontjait fedezték fel. Raffaella Bianucci, a Torinói Egyetem Állat- és Emberbiológiai tanszékének antropológusa szerint a rend főnökasszonya, Nassaui Charlotte grófnő volt, I. Orániai Vilmos herceg lánya, aki egész életét a szegényeknek szentelte. Amikor a nő római katolikus apácának állt, szinte teljes vagyonát a szegények táplálására és gyógyítására költötte el - akik közül a legtöbben a harmincéves háború során kapták el a betegségeket a megszálló hadseregek tagjaitól.
A történelmi feljegyzések szerint a kolostor apácái valamikor 1628 és 1632 körül válhattak a betegség áldozataivá. Jean Filleau rendfőnök az életben maradtak számára később megparancsolta, hogy hagyják el a kolostort, és költözzenek át egy másik, tengerparti épületbe.
A kutatók most sikerrel elemezték az apácák maradványait: a vizsgálatok során egy, a terhességi tesztekhez hasonló eljárással festették be a csontokat. A színezőanyag akkor változott meg, ha a maradványokon a pestis baktériumának maradványait azonosították. A Journal of Archaeological Sciences című tudományos magazin márciusi számában megjelenő tanulmány szerint a tesztek sikeresek voltak, és az apácák tényleg a pestisbe halhattak bele.
A szakértők azonban nem érték be ennyivel: a vizsgálatok után a közép-franciaországi La Chaize-le-Vicomte templomának oltára közelében eltemetett szerzetesek és papok maradványait is hasonlóképp vizsgálták meg. Ennek során kiderült, hogy azok szintén a betegápolás során halhattak meg. Bár az ő orvosi szokásaikról a kortárs feljegyzések nem, vagy csak igen kevéssé emlékeztek meg, Bianucci szerint az utolsó kenet, vagy a betegek meglátogatása ugyanígy az ő feladataik közé is tartozott, és akár így is megfertőződhettek.
A kutatók vizsgálataikat most a francia területek mellett Európa más országainak temetőire is kiterjesztik majd. A tervek szerint az első teszteket a világ első karanténjában, a velencei Santa Maria di Nazareth szigetén talált maradványokon végzik majd el.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rejtélyek
- Máig megoldatlan a Mary Celeste kísértethajó rejtélye
- Dél-Amerikában is fosztogatott Butch Cassidy bandája
- Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
- A pápai tiltás ellenére sokáig töretlen volt a szabadkőművesek népszerűsége
- Máig nem tudni, mi történt a rejtélyes módon eltűnt roanoke-i kolóniával
- Egy letűnt korszak rejtélyes mementói a Húsvét-szigeti moai szobrok
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
