A Stasi-iratok megsemmisítését akarta az egykori belügyminiszter

Mindezt a konzervatív német politikus egy kedden nyilvánosságra került interjúban ismerte be, utalva arra, hogy ezzel kapcsolatban nézeteltérései voltak Helmut Kohl akkori kancellárral is. Schäuble,- aki a jelenlegi Merkel-kormányban is a belügyminiszteri tisztséget tölti be - hangsúlyoztä akkoriban azon a véleményen volt, hogy a múlttal kapcsolatos vitáknak nem szabad terhelniük a jövőt, illetve az egykori NDK-hoz tartozott keleti tartományok újjáépítését.

A miniszter közvetve elismerte, hogy ma már másképp gondolkodik, s Angela Merkel kancellárral együtt azon az állásponton van, hogy a múlt feldolgozása elengedhetetlen. Ezt erősítette meg egyébként ugyancsak egy keddi interjúban Wolfgang Tiefensee, a keleti tartományok újjáépítéséért felelős miniszter is, egyebek között hangsúlyozvä csak annak az országnak van jövője, amelyik ismeri a múltját, s levonja a megfelelő tanulságokat abból.

Schäuble mostani nyilatkozatára utalva pedig Tiefensee kijelentette: a Stasi-iratok megsemmisítése csakis az akkori állambiztonsági minisztériummal együttműködőket, azaz a tetteseket védte volna az áldozatokkal szemben. A miniszter utalt arra is: az akkori dokumentumok ugyanakkor ma egyfajta tudományos "kincset" jelentenek, s számos nemzetközi kutatás alapjául szolgálnak.

Berlinben egyébként régóta tart a vita a Stasi megmaradt anyagait kezelő szövetségi hivatal, az úgynevezett Birthler-hatóság jövőjéről. Marianne Birthler, a hivatal vezetője ismételten szembeszállt a hatóságot is felügyelő Bernd Neumann kulturális államminiszter azon tervével, hogy "középtávon" oszlassák fel a hivatalt, s a Stasi tevékenységének vizsgálatát a későbbiekben a szövetségi, illetve tartományi archívumok, továbbá különböző alapítványok folytassák. A hivatal vezetője szerint vizsgálni kellene a jogi következményeket, továbbá azt, hogy a hatóság tevékenységének "szétdarabolása" általánosságban milyen hatással lenne az iratok feldolgozására.

Az egykori kelet-német polgárjogi aktivista, Marianne Birthler 2000 óta áll az 1990. januárban létrehozott hivatal élén. A német parlament egy korábbi döntése alapján a hatóság megbízatása 2019-ig szól. A Bundestag érvényben lévő határozata szerint azután kerülhetne sor arra, hogy az akták a szövetségi, illetve a tartományi archívumokba kerüljenek át, Bernd Neumann államminiszter ugyanakkor ennek felgyorsítása mellett van.

Az illetékes szövetségi hatóság archívumaiban mintegy 5,5 millió aktát tárolnak, amelyeket a volt kommunista állambiztonsági minisztérium 1950 és 1989 között "halmozott fel". Közöttük áldozatok és ügynökök aktái egyaránt szerepelnek, amiről a hatóság külön kimutatással rendelkezik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”