2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Atatürk mítoszáról vitáznak Törökországban

2008. december 15. 12:53 MTI

Egy Musztafa Kemal Atatürkről (1881-1938) szóló film vált ki parázs vitát Törökországban: Can Dündar újságíró dokumentumfilmje ugyanis megmutatja annak az államférfinak a gyengéit is, akinek mítoszát 1938-ban bekövetkezett halála óta a törökök híven ápolják.

"A tankönyvekben leírtál igazabb, hitelesebb embert akartam bemutatni" - mondta a rendező, akinek filmje végigkíséri az első török köztársasági elnök életútját. Dündar bemutatja a politikust, akinek nevéhez a szultánság megdöntése és egy világi állam létrehozásának kezdeményezése fűződik, de az embert is, aki sokat dohányzott, szerette a nőket, az alkoholt. A film nem titkolja azt sem, hogy Atatürknek parancsoló, ellentmondást nem tűrő természete volt.

Az Atatürk által alapított, ma ellenzékben lévő Köztársasági Néppárt (CHP) támadja a filmet, hamisnak tartja és mítoszrombolónak látja több újságcikk is. A törököket azonban érdekli a téma, a vetítés első öt napja alatt félmillióan nézték meg a filmet. Ugyanakkor néhány iskola levetette programjáról és a szponzor Türkcell, az ország első mobiltelefon-szolgáltatója kivonult a támogatásból, mondván, a film nem úgy mutatja be Atatürköt, mint ahogy ők akarták, "a nemzet hőseként és megmentőjeként".

"Nem könnyű filmet forgatni Atatürkről. Egyrészt van egy bizonyos feszültség az országban a kormány és a kemalisták között, másrészt vannak korlátok, amelyeket a törvény és az államalapító személyének kultusza teremt" - mondta a Corriere della Sera című olasz napilapnak Ankara Laurent Mignon, a török irodalom professzora.

A török alkotmány ugyanis "halhatatlannak" minősíti Atatürköt, akinek megsértése így bűncselekménynek számít. Szobrai mindenütt jelen vannak és mauzóleumát a törökök milliói látogatják minden évben őszinte tisztelettel. A professzorasszony szerint azonban ideje lerombolni Atatürk mítoszát annak ellenére, hogy ezt nehéz megtenni: ez ugyanis egyáltalán nem jelentené az állam világi jellegének kétségbe vonását. A vita egy ideje már folyik erről értelmiségi körökben, és a film segíthet ennek kiszélesítésében.

Az irodalomtanárnő felidézte, hogy a köztársasági elnök halála előtt maga mondta, hogy nem megváltoztathatatlan dogmákat hagy az országra, az ő szellemi öröksége "az értelem és a megismerés".

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár