Mégis állomásoztak római légiók Germaniában
2008. december 13. 16:28 MTI
Ókori római csatamezőt tártak fel Göttingen mellett; a germán törzsek és a birodalmi légiók közötti ütközet, amelyre az i.sz. 3. században került sor, átírja a térség történelmét - jelentette be az alsó-szászországi műemlékvédelmi hivatal.
"A felfedezés fényében minden bizonnyal át kell értékelnünk ennek az időszaknak a történéseit. Ez a drámai ütközet ugyanis masszív római katonai jelenlétre utal" - vélekedett Henning Haussmann, a műemlékvédelmi hivatal munkatársa.
A történészek mindeddig úgy vélték, hogy a teutoburgi csata után, amely i.sz. 9 őszén volt, a római légiókat kivonták Germániából, s a birodalom soha többé nem próbálkozott meghódítani a Rajnán túli területeket. Ám a Kalefeld nevű falu közelében feltárt csatamező arról árulkodik, hogy Róma még sokáig nem adta fel hódító terveit. Az elmúlt három hónap alatt a feltárások során hatszáznál több római kori tárgyi emlék, többnyire ókori fegyver, került a felszínre.
A teutoburgi csata során a heruszkok fejedelme, Arminius megsemmisítette Publius Quinctilius Varus konzul három légióját. Varus nem feltételezte, hogy a germánoknak ütőképes hadereje lett volna, így légióit rendezetlenül küldte a csatába. Arminius viszont az időt kihasználva sikeresen összekovácsolta csapatait, ez volt az első eset, hogy germán törzsek összefogtak. Arminius Rómában nőtt fel, így jól ismerte a légiók mozgását, hadrendjét, harcmodorát.
A Varus vezette légiók a Weser melletti táborukból vonultak Aliso (Haltern) castrumba, az úton akadályokba ütköztek, csapdába kerültek. A nehezen mozgó, nehéz felszerelésben lévő légiókat Arminius seregei két nap alatt felmorzsolták. A csata harmadik napján nyílt terepen történt a teljes megsemmisítés. A mintegy 25 ezer főt számláló római haderő néhány katona kivételével megsemmisült. A csata után Varus öngyilkos lett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
