Szembenézés a sztálini múlttal

Német, francia, japán és amerikai történészek, emberi jogi aktivisták, illetve az orosz állami tömegtájékoztatási eszközök képviselői a napokban Moszkvában tartottak konferenciát a témáról. A rendezvény résztvevői mindenekelőtt azt akarják elérni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Dmitrij Medvegyev kormányfő vessen véget az orosz történelem jelenleg is zajló kozmetikázásának.

Ötvenöt évvel Joszif Sztálin szovjet diktátor halála után ugyanis - az orosz vezetés türelmes szemei előtt - növekszik az 1922 és 1953 között hatalmon levő szovjet vezető népszerűsége. Nemcsak a kommunisták méltatják előszeretettel Sztálin "erőskezű" államirányítását, de hivatalos állami szinten is kizárólag a sztálini "hőstettekre" emlékeznek, megfeledkezve a korszak idején elkövetett rémtettekről és jogsértésekről.

"Legfőbb ideje, hogy megkezdődjön a múlt feldolgozása" - hangsúlyozta Irina Scserbakova, a Memorial orosz jogvédő szervezet történész-munkatársa, hozzátéve, hogy még mindig nem túl késő elindítani a folyamatot. Scserbakova szerint új forradalomra van szükség az archív dokumentumok megnyitása terén. A konferencia résztvevői szorgalmazták, hogy tegyék hozzáférhetővé a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a külügyminisztérium archívumait, ahogy az Mihail Gorbacsov szovjet és Borisz Jelcin orosz elnök idején történt.

Valamiféle "tudatalatti szabotázsakció" folyik Oroszországban az egykori tisztségviselők részéről, akik kifejezetten meg akarják akadályozni a múlt tisztázását. Nem meglepő tehát, hogy a hatalom jelenlegi gyakorlói elejét akarják venni a kommunista múlt olyan szintű feltárásának, amely például az egykori NDK-ban a kommunista diktatúrával és az állambiztonsági szervek tevékenységével kapcsolatban végbement - vélekedett Scserbakova. A történész utalt arra, hogy kollégáinak többsége úgy véli: ebben a helyzetben komolyan fennáll a veszélye annak, hogy új tekintélyuralmi rezsim alakuljon ki.

A konferencia kezdeményezőinek mindemellett sikerült egy asztalhoz ültetni az értelmiséget és az ellenzéket az állam képviselőivel. A történészek elsősorban a Sztálin által kezdeményezett tömeggyilkosságokra, kitelepítésekre, illetve a legalább hatmillió halálos áldozatot követelő, 1932-33-as éhínségre tértek ki a szakmai találkozón. A résztvevők egyetértettek: nagy szükség lenne a személyes sorsok feltárására, a rémtettek elkövetőinek és áldozatainak körében egyaránt.

A konferencia fő szponzoraként fellépő Jelcin Alapítvány vezetése megígérte, hogy további rendezvényekkel és kiadványokkal a jövőben is támogatja a "desztálinizáció" folyamatát. A legnagyobb probléma viszont továbbra is az, hogyan lehetne a sztálinizmus rémtetteivel kapcsolatos, alapvetően ismert tényeket az orosz "társadalmi tudatba" átültetni. Ahhoz, hogy az ismert bűntetteket ténylegesen tudatosítsák az emberekben, többszintű együttműködésre van szükség - vélekedett Jonathan Brent, a Yale egyetem szovjet-szakértője. Az amerikai történész figyelmeztetett arra, hogy a mostanihoz hasonló válságidőszakokban újból növekszik a tekintélyelvű rezsimek csábereje.

Azt illetően, hogy a múlttal való szembenézés meddig terjedjen Oroszországban, a tanácskozáson igencsak eltértek a vélemények. Az egykori bűnösök elleni bírósági eljárások, amelyeket például Ukrajna tervez, Oroszországban épp olyan elképzelhetetlenek, mint az, hogy a moszkvai kormány felelősséget vállaljon az elkövetett bűntettekért. Sokan szorgalmazták, hogy át kellene keresztelni a sztálini idők szovjet vezetőiről elnevezett utcákat. Ezenkívül a történészek azt is mindenképp el akarják érni a kormánynál, hogy legalább nyissák meg az archívumokat, reformálják meg a történelemoktatást, és hozzanak létre nemzeti emlékhelyet a sztálini korszak áldozatainak számára.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban