A második világháborús győzelem az oroszok kedvence

A század legjelentősebb történéseként a válaszolók 16 százaléka a második világháborút, 13 százaléka Jurij Gagarin űrrepülését, 5 százaléka az ember Holdra-szállását, 4 százaléka az 1917. októberi forradalmat, 3 százalék a Szovjetunió széthullását, 2 százalék pedig Vlagyimir Putyin hatalomra jutását nevezte meg. A tíz évvel ezelőtti hasonló felméréshez képest mintegy felével csökkent azok száma, akik Gagarin űrrepülését, illetve az 1917-es forradalmat tartották fontosnak, míg az ember Holdra-szállását ma ötször annyian tartják fontosnak, mint 10 éve. Akkor sokan Oroszország demokráciára való áttérését és az orvostudomány új vívmányait említették.

A 20. század legtragikusabb eseményének a második világháborút (36 százalék), a csernobili atomerőműben bekövetkezett katasztrófát (9 százalék), a csecsenföldi és az afganisztáni háborúkat (8-8 százalék), a Szovjetunió széthullását (6 százalék), továbbá az 1917-es forradalmat és természeti katasztrófákat (4-4 százalék) tartják. A Kurszk atom-tengeralattjáró elsüllyedését, a Hirosimára és Nagaszakira dobott atombombát, Borisz Jelcin elnökségét, Sztálin diktatúráját és az orosz cári család meggyilkolását 1-1 százalék tartotta a század legtragikusabb eseményének.

A tíz évvel ezelőtti felmérésben a két világháborút 25 százalékkal többen tették az első helyre, és közel felével csökkent tíz év alatt azoknak a száma, akik a csecsenföldi és az afganisztáni háborút nevezték meg. Akkor sokan említették az éhínséget, a járványokat, a terrorizmust, a fasizmust, és a kábítószer-fogyasztást. A múlt század legnagyobb vívmányainak a világűr meghódítását (16 százalék), a nukleáris energia békés felhasználását (5 százalék), az orvostudomány eredményeit, a számítógép feltalálását (4-4 százalék), a mobilt telefont, a nukleáris fegyvereket, a televíziót, a nanotechnológiát és az internetet tekintik az orosz emberek. Érdekes módon a válaszolók közel fele nem tudta megnevezni a legnagyobb vívmányt.

A legnagyobb csalódást az orosz embereknek a Szovjetunió széthullása (17 százalék), a peresztrojka, a szegénység, nyomorúság és a betegségek (6-6 százalék), a csecsenföldi és az afganisztáni háború, az oroszországi stabilitás hiánya, az árak emelkedése és az atombombák bevetése (4-4) százalék, és a kommunizmus eszméjének bukása (3 százalék) okozta az orosz embereknek, de sokan említették Borisz Jelcin és Mihail Gorbacsov kormányzását, az 1917-es forradalmat, Sztálin uralmát és az ökológiai helyzet romlását.

A Vremja Novosztyej című lapban kedden ismertetett felmérés júliusban készült, országszerte 1600 ember bevonásával, a hibalehetőség aránya legfeljebb 3,4 százalék.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?