A vörösterror 133 napja

Lopással vádolták a megyei párttitkár feleségét

2008. november 22. 14:39 Szabó Csaba

A régi görög eposzok isten és emberképét idézi az egykori Győr-Sopron megyei pártelit viszálykodása 1965-ben. Ahogyan a görög eposzokban is gyakran lenni szokott, Győrben is az `asszony` miatt lobbant fel a viszály.


Győr-Sopron megye első számú vezetői a hatvanas évek közepén Lombos Ferenc és Horváth Ede, mindketten a Magyar Szocialista Munkáspárt meghatározó személyiségei, voltak. Lombos Ferenc (sz. 1923) tizenöt évesen kezdett dolgozni Győrben a Magyar Vagon- és Gépgyárban. 1957-től 1966-ig a Győr-Sopron megyei pártbizottság első titkára volt. 1966-tól 1985. január 1-jéig, nyugállományba vonulásáig a megyei tanács elnökeként dolgozott. 1959-ben a Központi Bizottság tagjának választották. 1958-ban pártfőiskolát, 1962 és 1964 között iparüzem-gazdálkodási iskolát végzett, majd 1966 és 1968 között a Zrinyi Miklós Katonai Akadémián szerzett diplomát.

Horváth Ede (sz. 1924) is a győri vagongyárban kezdett el dolgozni 1938-ban. A Kossuth díjas (1950) vasesztergályos sztahanovistát 1951-ben kiemelték, a Győri Autógyár műszaki osztályvezetője, majd még ebben az évben a Győri Szerszámgépgyár igazgatója lett. 1963-ban kinevezték a Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatójává. 1953 és 1967 között országgyűlési képviselő, 1957 és 1966 között a Magyar Szocialista Munkáspárt KB póttagja volt, majd 1970-től taggá választották.

Ahogyan a görög eposzokban is gyakran lenni szokott, Győrben is az "asszony" miatt lobbant fel a viszály. A megyei párttitkár, Lombos Ferenc felesége a Horváth Ede vezetése alatt működő, a megye első számú, országos jelentőségű nagyvállalatánál dolgozott. Győr-Sopron megye két gigásza megfelelően kezelte helyzetét, kapcsolatuk "elvtársias" volt.

Az asszony azonban maga mögött érezve férje hatalmát, talán nagyobb szerepet kívánt játszani, mint arra sorsa és helyzete rendelte. Nem a párthatalomra áhított, arra esélye sem volt, csupán a férjére ruházott hatalommal élt vissza. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága (KEB) néhány évvel korábban, 1961 májusában csempészés és egy bécsi útnál tanúsított magatartása miatt már elmarasztalta a "mohó" asszonyt. Akkor elment a gyárból, de 1963-ban ismét visszakerült oda dolgozni.

A Politikai Bizottság 1965. augusztus 31-én foglalkozott a Győrben kialakult helyzettel. Szembesítették Horváth Edét és Lombos Ferencet, akik a maguk szemszögéből megpróbálták őszintén, önkritikusan feltárni ellentéteik okát a PB tagjai előtt. Kiderült, hogy sem Horváth Ede, sem pedig Lombos Ferenc nem ideológiai és elvi ellentétet látott viszonyuk megromlásában. Horváth Ede előadta, hogy már 1958-ban is jelezte a pártvezetés felé, hogy Lombosné magatartása férjére is rossz fényt vet. A megyei pártbizottság első titkára határozottan kiállt felesége védelmében, minden ellene irányuló rágalmat, támadást visszautasított és kijelentette, hogy már 1961-ben sem értett egyet a KEB határozatával.

Lombos szerint a problémát nem felesége jelentette, hanem az, hogy őt nyilvánosan lopással vádolta Horváth Ede. Nem is azt kifogásolta, hogy Horváth Ede a gyanújának hangot adott, de azt nem a megfelelő fórumon tette, hanem kivitte az ügyet az "utcára", amikor a megyei Végrehajtó Bizottság több tagját is beavatta. "Jobb lett volna, ha jelenti a Politikai Bizottságnak vagy behív engem, és azt mondja: te hülye, nézzél szét, mit loptok". Egyébként Lombos Ferenc nyitott volt egy vizsgálatra az őt ért vádakat illetően, sőt maga kezdeményezte a rendőrségen az ügy kivizsgálását. A vádak egy része bizonyult csak igaznak.

Lényegében, amit Lombosné elkövetett az sem a vagongyárban, sem pedig a szocialista etikában nem volt példa nélküli. A vezetők "apró" morális vétkéről volt szó, amikor a közvagyont "privatizálták". Ez a vezetői magatartás a hatvanas évek elején, a "konszolidálódott" Kádár-korszak kezdetén alakult ki. A különböző gyárakban, üzemekben tömegével készültek olyan, néha nem is a gyár profiljába vágó használati eszközök, amelyeket a helyi párt és állami, valamint üzemi vezetők jutányosan megvásároltak, esetleg ingyen megkaptak.

Már 1961-1962-ben is foglalkozott a PB és a KB a győri vagongyárban történt visszaélésekkel, amikor is csónakmotorokat gyártottak és osztogattak az arra illetékeseknek "próbaüzem" címén. A néhány helyi és országos "potentát" megkapta a csónakmotort, de nem vezettek "tesztnaplót". Némi idő elmúltával értékcsökkent termékként, áron alul megvásárolták a berendezéseket. A párt vezető szervei el is marasztalták Horváth Edét és az érintett elvtársakat.

Jegyzőkönyv az elvtársi szembesítésről

Az elvtársi kaland eredeti megjelenési helye: Tanulmányok az 50 éves Bana Jocó tiszteletére. Szerk.: Katona Csaba. Palatia Nyomda és Kiadó, Győr, 2006. 176 p.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!