2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Szertefoszlik a csíkszeredai alagút legendája

2008. november 11. 12:28

A csíkszeredai Mikó-vár udvarának és előterének rendezési munkálatai (villanyvezetékek lefektetése, drénezés) közben az erőgépek hajdani létesítmények maradványaiba markoltak - számolt be a különleges ásatás részleteiről Kristó Tibor a Hargita Népében.

Ez arra ösztökélte a mentőásatásokat végző régészeket, hogy feltárásukra kutatószelvényeket nyissanak a vár előtt, nemkülönben a belső udvaron. Darvas Lóránt régész szerint megdőlni látszik az az elmélet, mely szerint alagút vezetett volna a várból annak előterébe. "Mostanáig az a tévhit járta, hogy a várat alagút köti össze a külső vársánccal" – magyarázza a munkálatokat folyamatosan felügyelő és szükség esetén mentőásatásokba kezdő régész.

Nyár elején korabeli védműrendszer maradványait tárták fel a Vár téren, majd legutóbb a vár homlokzata előtti részen nyitottak szelvényeket, és ezek feltárása során a főbejárattól északra, egy belső árokba épített szennyvízcsatorna maradványaira bukkantak. A csatornarendszer bizonyos részei viszonylag ép állapotban megmaradtak.

"Közel másfél méter magas, téglával boltozott, 60-70 cm széles csatornáról van szó, amely a vár homlokzatától indul, és a déli oldalon található, külső várárokkal áll kapcsolatban. Létesítésnek ideje a 18. századra tehető, a várépítés második, úgymond Habsburg-korszakára. Tehát nem alagút, ahogyan mostanig tévesen hitték e rendszerről"
– nyomatékolja a régész.

Az alagútgyanú mint feltételezés a múlt század hatvanas éveire vezethető vissza. Ugyanis az említett időszakban végzett renoválások során szintén erőgépek törték át a szennyvízcsatornát. Szakszerű ásatást nem végeztek, mégis azt hitték, hogy a várat „bizonyára" alagút köti össze a vársánccal – fűzi hozzá a régész-muzeológus.

A belső udvaron nyitott szelvényből egy 17. századi loggia maradványai kerültek elő. Ez olyan nyílt csarnokfolyosó, melynek gerendás vagy boltozatos mennyezete oszlopokon nyugszik. Nos, egy ilyen pillér maradványai mutatkoznak a szelvény alján. Darvas szerint ez hasonlatosságot mutat a Segesvár mellett épült keresdi – közismertebb nevén Bethlen – kastély loddzsájával.

Tovább a teljes cikkhez

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár