2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Megelevenednek a húsz éve írt hangulatjelentések

2008. november 4. 09:57 ArchívNet

Ha magyar rendszerváltás, akkor 1989. Lehet vitatkozni arról, hogy mikor kezdődött, és egyáltalán véget ért-e, de vitathatatlan, hogy a legjelentősebb események 1989-ben történtek. Ezért az ArchivNet szerkesztősége elhatározta, hogy Budapest Főváros Levéltárával együttműködve egy éven át heti frissítéssel tudósít a rendszerváltás eseményeiről. Nem is akármilyen eszközzel: a hatalom és a közemberek határmezsgyéjén működött hangulatjelentések segítségével.


A hírek szállításáról, értelmezéséről, az egyénhez eljuttatásáról, az információáramlás mechanizmusának kialakításáról, sőt, a hírek közhangulatra gyakorolt hatásának ellenőrzéséről a legfelsőbb szervektől a pártalapszervekig terjedő agitációs és propagandahálózat felelt. Az agitációnak két iránya volt. A felülről lefelé irányuló tájékoztatás elméletileg a párttagság tájékoztatását szolgálta, elősegítve, hogy a felsőbb szintről érkező információ a megfelelő személyekhez a megfelelő formában jusson el.

A szóbeli tájékoztatás eszközei a kommunista aktívák, taggyűlések, pártnapok, szakterületi tájékoztatók, egyéni és csoportos beszélgetések stb. voltak. A tájékoztató jelentések, az üzemi lapok és általában a sajtó, a plakátok, a karikatúrák az írásbeli tájékoztatást szolgálták. A vonatkozó tájékoztatók felhívták az agitátorok figyelmét arra, hogy nem csak a kényes kérdésekről kellett beszámolniuk, de a hétköznapok fontosabb eseményeiről is. A tapasztalatszerzés és továbbítás eszközei az írásos jelentések, a szóbeli jelentések, vizsgálatok, felmérések, a különböző rendezvényeken való részvétel és az emberekkel való beszélgetések voltak.

Az agitáció propagandistákat igényelt, a pártmunkások képzésére pártiskolákat működtettek, ahol a párt aktivistái elsajátíthatták a párt nyelvét, megvitathatták a felmerülő politikai kérdéseket, elsajátíthatták a rendszer működésének legfőbb szabályait. Lépést tartva a változásokkal 1988 végén elkezdték átalakítani a budapesti Agitációs és Propaganda Osztályt. Bár a struktúra többször is változott, a budapesti pártvégrehajtó bizottság 1978. november 29-ei döntése óta működött ebben a felépítésben. Az átalakulás az 1987. június 15-ei pártbizottsági ülésre hivatkozva történt, miután „felismerték”, hogy a „demokratikus centralizmus remélhető tartalmi módosulásai és más, „alternatív” politikai erők megjelenése következtében a budapesti pártbizottság hagyományos irányítási funkciói gyengülni” fognak. Az új osztály neve Társadalompolitikai Osztály lett.

Az ellenőrzés egyik eszköze a hangulatjelentés volt. Olvasásuk szórakoztató, azonban kritikával kell fogadni a belőlük származó híreket. Nem szabad elfelejteni, hogy készítőik, akik gyakran nem rendelkeztek megfelelő értékelési készséggel és bátorsággal, megrendelésre dolgoztak, így feltételezhető, hogy inkább azt írták, amit a jelentések olvasói az emberekkel gondoltatni szerettek volna, amit a felsőbb szerv hallani akart. A hangulatjelentések szerzői a maguk által konstruált történeteket adták elő, ezért a hangulatjelentéseket nem használhatjuk kizárólagos forrásként, a történetírónak csak kiegészítő forrásul szolgálhatnak. A megfelelő forráskritikát a forrásközlők ezért jegyzetapparátusukkal kívánják segíteni.

Budapest Főváros Levéltára az MSZMP Budapesti Bizottsága Társadalompolitikai Osztálya iratai közül 1988-1989-ből 52 őrzési egységnyi anyagot őriz. Az 1988-as év kirí a többi közül, soha ekkora terjedelemben (51 őrzési egység, 8 doboz) nem készítettek/őriztek meg jelentéseket. A jelentések a Társadalompolitikai Osztályon, az MSZMP kerületi bizottságain, szakszervezeteken, egyetemeken, a KISZ-ben és egyéb üzemekben, hivatalokban (pl.: Csepel Művek) készültek. A Magyar Országos Levéltárban az Agitációs és Propaganda (Társadalompolitikai) Osztály iratanyaga, valamint a Agitációs és Propaganda (Társadalompolitikai) Bizottság iratai találhatóak meg 1957-től, illetve 1962-től egészen 1989-ig, de ezen felül számos már forrás is tanúskodik arról, hogy a hatalom miként viszonyult az erjedés folyamatához.

Az iratmegsemmisítési felszólítás ellenére olvashatunk például a FIDESZ megalakulásáról, az MDF Jurta Színházban, a határon túli magyarokért tartott üléséről, a Független Jogvédő Szolgálat 1988. április 6-ai alapító felhívásáról. Részletes ismertetést olvashatunk az 1988. március 15-ei megemlékezésekről és a június 27-ei, az erdélyi magyarságért szervezett felvonulásról is.

Rácz Attila és Katona Csaba a következőképp nyilatkozott a vállalkozással kapcsolatban a Múlt-kornak: "Sajnos rendkívüli vállalkozásunknak valahol határt kellett szabnunk, ezért mégsem itt kezdjük bemutatónkat: választásunk az MSZMP utolsó egy évére esett. Az elkövetkezendő esztendőben hétről-hétre követhetjük, milyen információkkal rendelkezett húsz éve a hatalom a közhangulatról. Mit tartottak fontosnak, mire helyezték a fő hangsúlyt, kit és mit tartottak a rendszer legnagyobb ellenségeinek? Feltűnnek a főszereplők, meg fog jelenni a Pozsgay-beszéd, a Nagy Imre-temetés, a Hősök terén elhangzott Orbán-beszéd, a pártok megalakulása és számtalan olyan esemény, amely meghatározó volt a magyar rendszerváltásnál. Abból a szemszögből, ahogyan a jelentések írói jellemezték a közhangulatot.

Talán már el is feledtük, hogy „Elena Ceausescu „önfeledt” ünneplését még a román normák szerint is émelyítőnek találták a fővárosban.” Egy - később - parlamenti párttá vált „alternatív szervezet” „még kicsi, nem politikai erő, de politikai tényező” volt. Mintha csak mai szalagcím lenne: „A legfájóbb a tej és tejtermékek, a közlekedés drágulása,” és a korszaknak nevet adó politikus is feltűnik: „Kádár Jánostól méltó módon búcsúzott a főváros és Magyarország”."

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár