Hajókatasztrófát okozott a CIA

1964 októberének egyik fagyos éjszakáján az időjárási előrejelzések ködöt jósoltak a Temzére. Nem sokkal éjfél után a kelet-német MV Magdeburg teherszállító szép csendben elindult a Dagenhem-dokkból, és lassan lefelé hajózott a folyón. A fedélzetén 42 Leyland márkájú buszt szállított Kubába. A folyón azonban a Jamasiro Maru üres japán teherszállítóval találta szembe magát: a két hajó hajnali 1:52-kor ütközött össze. A hatalmas erejű katasztrófában senki sem sérült vagy halt meg, és senkit nem vontak felelősségre érte. Az ügy egyetlen vesztese a Leyland Motorvállalat volt, akiknek a buszokat újra le kellett gyártani.

John McGarry történész most arra talált bizonyítékokat, hogy a CIA rendelte el a baleset megrendezését, hogy a Kubába tartó kereskedelem minden formáját akadályozzák. Mivel 1964-ben az amerikaiak feketelistával fenyegették az embargó alá vont szigetországba szállító cégeket, a Leyland Motorvállalat egy kelet-német hajó használata mellett döntött. Az NDK tengerészeti levéltárában végzett vizsgálatai során bukkant rá a kutató arra a dokumentumra, amely szerint a Magdeburgot egy angol kormányos, Grodon Greenfield vezette, aki szerint a japán hajó a hajózás nemzetközi szabályainak megszegésével rossz irányba haladt, és félrevezető jelzéseket adott le. Ilyen volt az a kürtjelzés, amit általában kikötéskor adnak a hajók, és amit az ütközés előtt szólaltattak meg a japánok. A másik fél hallgatott, és sem a japán kapitány, sem a navigátor nem szólalt meg az ügyben. McGarry szerint mindez a CIA akciójára vall, ahogy az is, hogy a hajónaplóknak, illetve a kormányosok vallomásait tartalmazó dossziéknak nyoma veszett a londoni kikötő levéltárából.

Az ügyben egyébként nem ez az első nyomozás. 1975-ben a Washington Post riporterei, Jack Anderson és Les Whitten is vizsgálódtak, akik szerint a brit hírszerzés 1964-ben lehallgatta a kubai menekülteket Londonban, és az így nyert információkat adták át a CIA-nek a hajó helyzetéről. Mindezt annak ellenére tették, hogy Alec Douglas-Home és Harold Wilson miniszterelnökök komolyan támogatták a Leyland Műveket. Az újságírók akkor a CIA és az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) forrásaitól szerezték az információt.

A szakértők szerint naivitás lenne azt hinni, hogy a CIA nem mert volna ilyesmit művelni egy szövetséges állam felségvizein. Akkoriban ugyanis az amerikai hírszerzéstől több korábbi fiaskó miatt eredményeket vártak, és a szabotázsokra szánt költségvetésüket is megemelték. 1962-ben a brit Newland teherszállítót vették géppuskatűz alá, mert kubai cukrot rakodtak be, a Streatham Hill kubai cukorrakományából pedig a CIA mérgezett meg 14135 zacskónyit.

Az ügyben egyébként Lyndon Johnson amerikai elnök is hallatta szavát, aki nem sokkal később informális csatornákon arra kérte a brit külügyminisztériumot, hogy inkább kérjenek kölcsön tőle, minthogy kubai buszügyletekbe bonyolódnának.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái