Újratemették Janus Pannonius maradványait

Janus Pannoniust az altemplom falában, Dulánszky Nándor püspök mellett helyezték végső nyugalomra, nagyságát a Rétfalvi Sándor szobrászművész által készített síremlék, egy carrarai márványból faragott, földre hulló lepel és a költőt ábrázoló fejszobor hirdeti. A sírkövön latinul Janus sírverse olvasható.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Pécs 25. püspökét méltatva hangsúlyozta: amikor az életet, a természetet, a könyveket szerető humanistát temetjük, át kell gondolnunk, ma milyen értékek vesznek körül bennünket, és mennyire tiszteljük azt, ami a kultúránkhoz tartozik. "Nem elég műveltnek lenni, műveltséget adni kell, és nem elég műveltséget adni, műveltnek is kell lenni. Ez 2008, a 21. század parancsa" - fogalmazott a politikus. A házelnök hozzátette, Pécs országgyűlési képviselőjeként büszkeség tölti el, hogy elmondhatja, földije Janus Pannoniusnak, aki itt volt püspök tizennégy éven át, itt énekelt a mandulafákról, itt költötte epigrammáit, elégiáit, melyek a kultúránk részei.

Olyan értékeket adott a városnak és az országnak, melyekből még ma is táplálkozunk, és segít, hogy ma se felejtsük, veszítsük el azt, amiről azt tartjuk, az a humanizmus - hangsúlyozta Szili Katalin a temetésen, amelyen számos közéleti személyiség, köztük Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint Tasnádi Péter, Pécs polgármestere is részt vett. Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke bejelentette, hogy a grémium kedden, a baranyai megyeszékhelyen tartott kihelyezett ülésén hozott határozatában védetté nyilvánította Janus Pannonius sírját. A bizottság elnöke arra kérte a városlakókat, legyenek büszkék, hogy Pécsett van a sírja az élete során sokat vándorolt költőnek, püspöknek, diplomatának, egy megtalált nagy magyar szellemnek, akinek végre nem kell bolyongania tovább.

Janus Pannonius csontjait 1991-ben a pécsi székesegyház renoválásakor fedezték fel. A püspökség eddig is valószínűsítette, de a legújabb antropológiai vizsgálatok idén tavasszal kapott eredményei alapján biztosra veszi, hogy a költő csontjait találták meg. Ezért úgy döntött, az újratemetés kijár a magyar irodalom és a római katolikus egyház e neves személyiségének, s méltó nyitánya lehet a fennállásának ezredik évfordulójára készülő Pécsi Egyházmegye jövő évi ünnepi rendezvénysorozatának. A volt pécsi püspök csontjait a pécsi Régészeti Múzeum antropológiai gyűjteményének más darabjaihoz hasonlóan eddig dobozokban őrizték, az újratemetésre azonban az erre a célra készült, ónozott rézlemezekkel borított, reneszánsz motívumokkal díszített fakoporsóba helyezték.

A költő csontjait október 16-án adták át az egyházmegye közgyűjteményi igazgatójának. Az átadás-átvétel jogi feltétele volt, hogy az igazgatóság határozatlan idejű szerződést kössön az egyházmegyével a csontok letétbe helyezéséről. Janus Pannonius földi maradványai ugyanis állami tulajdonú régészeti leletek, biztonságukért a jövőben az újratemetést végző püspökségnek kell felelősséget vállalnia. Janus Pannonius csontjait akkor találták meg, amikor a pécsi székesegyház fűtésének felújításához az altemplom nyugati fala mellett egy árkot ástak. Összesen nyolc csontváz került elő, melyek között volt jelölés nélküli, volt falazott kriptában elhelyezett és előbukkant egy olyan sír is, amely nagyjából a főoltár alatt helyezkedett el. Ez a hely az egyházi vezetőket illette meg.

A csont alapján megállapított életkor, a magasság, valamint a betegségek, amelyben az elhunyt szenvedett, mind megfelelt annak, amit Janus önmagáról írt. Az antropológusok szakvéleménye mellett a sír helye, a kátránynyomok, és az, hogy a csontváz bal tenyere alatt, a jobb combnyakon az 1464-ben felszentelt II. Pál pápa ólomból készült bulláját fedezték fel a kutatók, mind azt támasztotta alá, hogy Janus Pannonius nyughelyére bukkantak.

Hamarosan kiderülhet, milyen volt Janus Pannonius arca valójában - mondta el Kárpáti Gábor régész kedden Pécsett, a humanista költő újratemetésének napján rendezett tudományos konferencián. A volt pécsi püspök csontjait 1991-ben megtaláló szakember beszámolt arról, hogy a rendőrség, a Semmelweis Egyetem és a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai Janus Pannonius koponyája alapján, az elhunytak azonosításánál már bevált arcrekonstrukciós munkákat végeznek. A koponyáról számítógépes eljárással háromdimenziós modell készült, amelynek segítségével, antropológusok bevonásával megalkotják Janus Pannonius arcának formáját. A régész beszámolója szerint egy szobrász decemberre elkészíti a volt pécsi püspök hitelesnek tekinthető fejszobrát.

Az arcmás így összehasonlító lesz azokkal az alkotásokkal, amelyek feltételezhetően Janus Pannoniust ábrázolják. A leírások szerint a humanista költő ült modellt a 15. században Andrea Mantegna olasz festőművész Férfi portré című képéhez és valószínűleg Janus Pannoniusról mintázott meg egy padovai freskót is. Janus Pannonius valószínűleg 1458 nyarán ismerkedett meg Andrea Mantegnával (1426-1506), a kiváló portréfestővel, aki a költő Andrea Mantegna padovai festő dicsérete című versének tanúsága szerint megfestette őt barátjával, Galeotto Marzióval, kettős arcképet készítve róluk. A kép mára elveszett. Emellett a pécsi Dómmúzeumban őriznek egy fiatal apostolt ábrázoló szobrot, amelyet valószínűleg ugyancsak Janus Pannoniusról mintáztak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban