Bonyolódik a Kundera-ügy
2008. október 16. 13:30 MTI
Nem Milan Kundera adta fel 1950-ben a csehszlovák állambiztonságnak Miroslav Dvorácek ügynököt, hanem diáktársa és barátja, Miroslav Dlask - jelentette ki szerdán Zdenek Pesat cseh irodalomtörténész.
Korábban
Pesta 1950-ben a prágai Károly Egyetem harmadéves hallgatójaként az egyetemi-főiskolai pártszervezet vezetésének tagja volt. Szerdai nyilatkozata szerint tettéről akkor személyesen Dlask tájékoztatta őt.
A cseh Nemzeti Emlékezet Intézetének egyik történésze a közelmúltban olyan dokumentumot talált, amely szerint Kundera adta fel a rendőrségnek Dvoráceket, aki titkos megbízatással érkezett Nyugatról Prágába. Dvoráceket letartóztatták, és 14 évet ült börtönben hazaárulás miatt. A ma Párizsban élő világhírű cseh író határozottan tagadta, hogy bármiféle köze lenne az ügyhöz. Az író fiatalságának ezen állítólagos epizódjáról a Respekt című liberális cseh hetilap írt hétfőn megjelent legújabb kiadásában.
A nyugati hírszerző központoknak dolgozó fiatalember, a volt katonai pilóta Dvorácek a prágai színművészeti főiskola (FAMU) kollégiumában meglátogatta gyerekkori barátnőjét, Iva Militkát. "Nagyon valószínű, hogy Kundera feljelentése alapján tartóztatták le. Halálbüntetés fenyegette, de végül 22 évet kapott, amiből 14-et le is ült" - mondta a közszolgálati Cseh Televíziónak Vojtech Ripka, a Nemzeti Emlékezet Intézetének történésze. "Hazugság. Ezt az embert egyáltalán nem ismertem" - jelentette ki az író a CTK hírügynökségnek. Úgy véli, hogy az ügyet napvilágra hozó cseh történészek és a hetilap le akarják őt járatni.
Militká akkori barátja, Dlask a letartóztatást követően állítólag elmondta Pesatnak, hogy Dvorácek megjelenését ő jelentette a rendőrségen. Dlask úgy vélte, hogy az esetről a kommunista párt főiskolai vezetését is tájékoztatnia kell, s ezért szólt neki. "Miroslav Dlask arról tájékoztatott, hogy barátnője (későbbi felesége), Iva Militká találkozott gyerekkori barátjával, akiről tudta, hogy Nyugatra távozott, és valószínűleg illegálisan tért vissza az országba. Dlask elmondta, hogy erről az állambiztonságot is tájékoztatta" - nyilatkozta szerdán újságíróknak Pesat. Úgy emlékezik, hogy Kundera neve a beszélgetésben fel sem merült.
Pesat az ötvenes évekbeli súlyos helyzettel és társadalmi hangulattal magyarázza Dlask lépését, aki szerinte ezzel barátnőjét próbálta megvédeni az esetleges következményektől. Az irodalomtörténész azt állítja: nem foglalkozott a dologgal, s az akkori eseményekre csak most emlékezett vissza, miután az ügy a cseh lapok első oldalaira került. Több ismert cseh irodalmár és disszidens - Josef Skvorecky író, Milan Uhde író és a cseh parlament volt elnöke, Ivan Klíma író és mások - nehezen hihetőnek és logikátlannak minősítették, hogy Kundera jelentette volna az esetet az állambiztonságnak. A cseh média nagyobb része is számos kételyt vetett fel a bejelentéssel kapcsolatban. A Nemzeti Emlékezet Intézete nem kívánta kommentálni az új értesülést, amely más megvilágításba helyezi a nagy port felverő ügyet.
Kundera a drámaíró és volt államfő Václav Havellel együtt ma a legismertebb csehek közé számít a világban. A hetvenes évek közepén hagyta el a szocialista Csehszlovákiát, és Nyugatra menekült. 1979-ben elvették csehszlovák állampolgárságát, de két évvel később megkapta a francia állampolgárságot. Azóta tartósan Párizsban él. Az 1989-es rendszerváltoztatás után kizárólag inkognitóban látogatott Csehországba.
Kundera - akinek apja az ötvenes években a brünni zeneművészeti főiskola rektora volt - előbb filozófiát hallgatott, majd a prágai színművészeti főiskolán dramaturgiát tanult. Első, "sztálinista" stílusban írt verseskötete 1953-ban jelent meg; 1963-ban Klement Gottwald-díjat kapott. Tagja volt a kommunista pártnak, de a hatvanas évek végén korábbi munkásságát megtagadta. Az 1967-ben megjelent Tréfa a II. világháború utáni cseh irodalom egyik oszlopos műve, s több tucatnyi nyelvre - köztük magyarra is - lefordították. Az 1968-as prágai tavasz idején tanúsított magatartásáért 1970-ben elveszítette a munkahelyét, kizárták a pártból, s 1975-ben Franciaországba emigrált. Új hazájában már csak franciául ír, de ott is hírnevet és elismerést szerzett magának.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
- 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
- Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
- Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
- Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap