2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Folyton költözködtek az őskori csepeliek

2008. október 10. 11:01 Régészet Budapesten

2008. május 15 és augusztus 4. között a XXI. kerületben, a csepeli szigetcsúcson, a Szabadkikötő út keleti oldalán, mintegy 3800 négyzetméternyi területen végzett kutatásokat a Budapesti Történeti Múzeum Ős-, és Népvándorlás kori Osztálya. A kutatásra a Központi Szennyvíztisztító projekt keretében került sor, ahol a 2004 óta az eddig feltárt, mintegy 130 ezer négyzetméternyi területen összességében 854 objektum került elő - számoltak be róla Endrődi Anna és Horváth M. Attila régészek.

A Duna fővárosi, átkelőhelyek létesítésére különösen alkalmas, szigetekkel tagolt szakasza már az őskor óta minden szempontból ideális feltételeket kínált a megtelepedéshez. A folyó a pliocén/pleisztocén korszakváltás idején, a levantei időszak elején jelent meg, nagyméretű kavicsdelták kialakítása kíséretében. A Duna völgyének többé-kevésbé a mai geomorfológiai viszonyoknak megfelelő átalakulása nagyjából az óholocén vége felé következhetett be, amelynek egyik fontos eredménye lett a soroksári Duna-ág kialakulása. Csepel-szigeten a szabadkikötőkől északra fekvő rész a magas ártérhez tartozik, de sűrűn szabdalják az alacsony ártérhez tartozó holtmeder-ágak, amelyeket a régészeti munkáink során is meg tudtak figyelni.

A 2008-ban a létesítményhez csatlakozó út építését megelőző ásatáson feltárt i.e. harmadik évezred végéről és a második évezred első feléből származó, korabronzkori település jelenségek is különböző korú, sokszor régészeti leleteket is tartalmazó, áradásos rétegek alól kerültek elő. A korszak itt élő népcsoportjai lakóhelyeiket általában a parthoz közeli részeken alakították ki, melyeket a Duna ismétlődő áradásai gyakran elöntöttek. Cölöpvázas házaik nyomát megőrző a földbe mélyített cölöpgödrök itt, a telep és a hozzá tartozó hulladék vagy tároló gödrök gyakori megújítása miatt csak ritkásan kerültek elő. Meglétüket azonban részben a területen szétmosódott, illetve planírozási gödrökbe eltemetett tapasztás maradványok is igazolják.

A majd száz itt előkerült objektum többsége hulladék-, vagy tároló gödör lehetett, azonban egy részükről joggal feltételezhetjük, hogy eredetileg agyagkitermelésre használhatták. A nagyméretű amorf beásásokban emellett sokszor lehet munkavégzésre utaló jeleket is találni. Több mint valószínű, hogy az áradások nem túl nagy időközökkel követhették egymást, s alkalmanként 10-15 centiméternyi hordalékkal boríthatták el az egész települést. Az ott élők pedig újra és újra visszaköltöztek az ár visszahúzódása után, hogy újjáépítsék házaikat.

A település keleti szélén, a „sziget” partja mentén, először lankásan, majd egyre meredekebben mélyült, az altalajba egy árok, amely egykor minden bizonnyal egy folyóág természetes medre lehetett, de a későbbi emberi beavatkozás révén minden bizonnyal vízelvezető esetleg árvízvédelmi szerepe is lehetett.

A Csepel-sziget régészeti lelet gazdagságát számos korábban elvégzett feltárás bizonyítja. A terület mindkét partján kilométer hosszan megtalálhatók a különböző korú: ős-, népvándorlás-, és középkori települések láncolata és temetők. Az északi szigetcsúcsról ennek ellenére korábban csak szórványleletekről voltak ismereteink. A sziget északnyugati csúcsán jelenleg már épülő Szennyvíztisztító telep helyén előkerült leletek azonban új megvilágításba helyezték a területet. A 2008-ban folytatott ásatások, régészeti kutatások legnagyobb jelentőségét is az adja, hogy a sziget észak-keleti partvidékén korábban még nem tudtak hasonló típusú telepeket regisztrálni. A feltárás eredményei alapján feltételezhető, hogy a jelenlegi lelőhelytől délre elterülő, korábban még sohasem kutatott területeken is lehet hasonló leletekre számítani.

Tovább a teljes cikkhez

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár