Évszázadokra nyúlnak vissza a mai sci-fi gyökerei

A sci-fi műfaj a 19. században vált nagykorúvá olyan írók tehetségének köszönhetően, mint Mary Shelley, Jules Verne és H.G. Wells, de már előttük is íródtak fantasztikus mesék, amelyek holdbéli utazásról, technológiailag fejlett civilizációkról és a jövőről szóltak. A sci-fi gyökerei után kutatva meglepő művekre bukkanhatunk, amelyek 1800 előtt élt költőktől, matematikusoktól, politikusoktól és filozófusoktól származnak.

Utazások társadalmi kritikával

Lukianosz - Egy igaz történet (i.sz. 2. sz.)
A szíriai filozófus soha nem akart kitalált történetet írni, ironikus hangvételű műve inkább az abban a korban divatos ún. "igaz" fantáziákat kívánta kipellengérezni (átjáró az alvilágba, bűbájos nők szigete stb.). Holdbéli utazásról, idegen hadseregekről, ember alkotta emberekről és más bolygók gyarmatosításáról szóló meséje azonban az első űroperának számít.

Ibn al-Nafisz - Theologus Autodidactus (1270)
A szíriai-egyiptomi polihisztor azt akarta megmutatni, hogy az iszlám összeegyeztethető a tudománnyal, az értelemmel, és az ember képes logikus igazságokat levonni a világegyetemről. A spontán módon született fiúról szóló meséje, aki összetalálkozik egy csapat számkivetettel, és végül civilizálttá válik, azt sugallja, hogy az élet nagy rejtélyei, mint például az ember eredete, a civilizáció jövője és a túlvilág természete, tisztán tudományos módszerekkel is kikövetkeztethető. Története arra is utal, hogy a testi feltámadás az emberi anatómia teljes megértése révén lehetővé válhat.

Morus Tamás - Utópia (1515)
Morus Tamás alkotta meg az utópia szót a spekulatív politikáról szóló művéhez, amely nagy hatással volt a későbbi spekulatív irodalomra (speculative fiction). A Morus által megalkotott világ ugyan nem a Földön kívül van, de legalább annyira távoli. Az Újvilágban felépített társadalmat a közösségi élet, szigorú szexuális erkölcsiség és vallási tolerancia uralja.

Francis Bacon - Az új Atlantisz (1626)
Bacon utópiája olyan társadalmat ír le, amelynek alapja nem csupán a nagylelkűség és a kiválóság, hanem a tudomány és technika iránti tisztelet is. Európaiak érkeznek egy elzártan élő, titokzatos közösségbe, ahol csodálkozva szemlélik a Salamon Házának nevezett tudományos intézet újításait és felfedezéseit. A Salamon Házában dolgozók tudományos kísérleteket folytatnak, természetesen Bacon módszerei szerint. A könyvben előforduló találmányokat, a tengeralattjárót, a mikroszkópot, és a meg nem álló órát Bacon egykori szobatársa, Cornelius Drebbel találta ki.

Johannes Kepler - Somnium (Álom) (1634)
Egyetemi értekezésében Kepler azt állította, hogy a Föld mozgása éppenúgy látható a Holdról, mint a Hold mozgása a Földről. Negyven évvel később Kepler örökösei megjelentették a könyvet, de ebben már egy álomszerű holdutazás szerepel. A Somnium hőse maga is Tycho Brahe, a neves csillagász tanítványa, aki több lehetséges problémát is felvet a holdutazással kapcsolatban, mint például a gravitáció leküzdését (Isaac Newton születése előtt egy évtizeddel), a napsugárzás hatását a Föld légkörének elhagyása után. Carl Sagan a Somniumot a sci-fi műfaj első művének nevezte.

Francis Godwin - The Man in the Moon (1638)
Godwin püspök története is a Holdra történő utazásról szól, bár nem olyan tudományosan. Egy csapat vándormadár viszi Domingo Gonsalest a Holdra, ahol találkozik a holdlakókkal, akik kerülik a napfényt, és bűnözőiket, ahelyett, hogy megölnék, a Földre száműzik. A történet hatással volt Münchausen báró kalandjaira és Gulliver utazásaira.

Francis Cheynell - Aulicus: His Dream of the King’s Second Coming to London (1644)
A rövid politikai értekezés nem űrutazásról, távoli földrészek meghódításáról vagy tudományos vívmányokról, hanem I. Károly Parlament felett aratott győzelméről szól az angol polgárháború idején, és így az európai fiction irodalom első műve, amely a jövőről szól.

Cyrano de Bergerac - A másik világ, avagy a Hold és a Nap államai és birodalmai (The Other World; Or, the States and Empires of the Moon (1656) and Sun (1661)
Cyrano de Bergeracot főleg Edmond Rostand tragikus, nagy orrú hőseként ismerjük, pedig a maga idejében neves író volt. Főhőse el akar jutni a Holdra. Először vízsugárral próbálkozik, de ez a kísérlet nem sikerül, később rakétát használ, és végül eléri célját. Kalandjait arra használja, hogy kritizálja az egyházat és mindenféle tekintélyt, amely szerinte a szabadság és az értelem ellensége. A kitalált hős a Napra és a csillagokra is elutazik, de ez utóbbi kalandok sajnos nem maradtak fenn.

Elveszett népek és kontinensek

Margaret Cavendish - A tündöklő világnak nevezett új világ leírása (The Description of a New World, Called the Blazing-World -1666)
Newcastle hercegnője, a természetfilozófia tanulmányozója művében egy asszonyt elrabolnak és az Északi-sarkra viszik. Elrablója megfagy, de ő felfedez egy kaput, amelyen keresztül egy másik világba jut, ahol az ott élő antropomorf állatok uralkodója lesz, és együtt elfoglalják Angliát. Habár a mű a sci-fi irodalomba tartozik, mégis erősen kritizálja a tudományos elméleteket és módszereket.

Simon Tyssot de Patot - Jacques Masse utazásai és kalandjai (1710), Pierre de Mesange atya élete, kalandjai és utazása Grönlandra (1720)
Az elveszett világ témája sokat köszönhet Simon Tyssot de Patot munkáinak. A történet hőse, Jacques Masse, Dél-Afrikába utazott, ahol őslényekkel és ősi növényekkel teli világot fedezett fel. Pierre de Mesange atya pedig rábukkan egy nyílásra, amely a föld mélyébe vezet, ahol ismeretlen emberi civilizáció él.



Jonathan Swift - Gulliver utazásai (1726)
Swift műve Lukianosz és Bergerac példáját követi, és egzotikus civilizációkat mutat be. A különös és ismeretlen népeket érintő utazás segítségével sikerül nevetségessé tennie a kor népszerű útleírásait, de kulturális és politikai témákat is érint. Miközben technológiai újításokról ír, kritikát is gyakorol felettük. Az elképzelt kultúrák leírása és a figyelemre méltó utazások révén nagy hatást gyakorolt a sci-fi műfaj későbbi képviselőire.

Samuel Madden - Huszadik századi emlékiratok (Memoirs of the Twentieth Century (1733)
A futurológia első műve valójában egy levél, amely 1997-ben íródik Konstantinápolyban. Az egész világ VI. György uralma alá tartozik, miután az legyőzte az orosz és amerikai szuperhatalmakat. Madden látomásában hatalmas csatornákat és élelmiszerraktárakat építenek, és a nők rendelkeznek bizonyos jogokkal. A műben egy angyal hozza vissza a levelet a jövőből.

Ludvig Holberg - Niels Klim föld alatti utazásai (Niels Klim’s Underground Travels -1741)
A föld alatti utazások műfajának újabb példája nem emberi lényekkel népesíti be a föld alatt élő utópikus társadalmat. Niels Klim a Föld másik oldalára kerül, ahol felfedez egy bolygót, amely a föld alatti nap körül kering, és ahol különös lények élnek, de végül elveti ezeket az idegen társadalmakat androcentrikus szemléletük miatt.

Voltaire - Micromegas (1752)
Voltaire művében nem az emberek fedeznek fel más világokat, hanem egy idegen jön a Földre, hogy megismerje az itteni életet. A hatalmas óriás, Micromegas a Szíriuszról érkezik, és hatalmas méretei miatt mikroszkópon keresztül vizsgálja az embereket. A kívülálló nézőpontja rávilágít az emberiség önmaga fontosságába vetett hitére, és racionalitására, annak ellenére, hogy abszurd tetteket követ el.

Louis-Sebastien Mercier - The Year 2440, A Dream if Ever There Was One (1771)
Mercier időutazásában egy elégedetlen francis elalszik, és 2440-ben ébred fel. Az ismeretlen világ utópiának tűnik számára. A papság megfogyatkozott, a rabszolgaságot eltörölték, Párizs pedig tiszta és rendes. Az írókat tisztelet övezi, de az erkölcs univerzálissá vált. Az erkölcsöt a színházban tanítják, és amelyik író nem felel meg ennek az erkölcsiségnek, átnevelik.

Nicolas-Edme Restif - The Southern Discovery by a Flying Man (1781)
A 17. és 18. századi írók gyakran küldték hőseiket távoli földrészekre, például Ausztráliába, vagy más, a titokzatosnak tűnő kontinensre. Restif művének középpontjában viszont egy repülő masina áll, amely messzire repíti a hőst és szerelmét az otthonuktól.