Relikviák emlékeztetnek a vértanúkra

A történelmi emlékezet mindig is számon tartotta azokat a tárgyakat, amelyeket konkrét személyekhez tudtak kötni. A történeti gyűjtemények gyarapítása során igyekeztek ezeket a relikviákat az utókor számára megőrizni. A 19. századi muzeológia meg is határozta ezt a tárgytípust: „historiai egyéniségeink emlékezetéhez fűződő kegyeleti emlékek”. Megszerzésük komoly szerepet játszott a kultuszteremtésben és a hírnév ápolásában. Az ereklyetárgy hitelességének az első, s egyik legfontosabb feltétele az egykorúság volt, ugyanakkor a legendák és a mondák világából származó hagyományok néha erősebbeknek bizonyultak, mint a tárgyak hiteles mivoltát igazoló tudományos szempontrendszerek. Az október 6-án kivégzett hősök iránti tisztelet nagyon hamar megmutatkozott. Az emberek nagy becsben őrizték a bitófák szilánkjait, illetve az aradi 13 sírhantjáról származó maradványokat.


Batthyány Lajos íróasztala

A gyűjteményben az október 6-i mártírok közül Batthyány Lajos grófhoz, az első független magyar kormány miniszterelnökéhez köthető a legtöbb tárgy. Ezek egy része a hivatali működésének idején keletkezett, mint például a pecsétnyomók. A körirat gyanánt a MINISTERELNÖK... PECSÉTJE... 1848 szavakat vésték. Az egyik pecsétnyomót később ferde beköszörült vonallal hatálytalanították, és a Helytartótanács hivatalos küldeményeként helyezték el a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Egy másik, hasonló típusú typarium már nem jutott az érvénytelenítés sorsára. Az egykori Parlamenti Múzeumból került át az a kárpitozott, faragott karosszék, amelyen a mártír miniszterelnök ülhetett. Batthyány elegáns íróasztallal rendelkezett, a cseresznyefából készült műremek négy „oroszlánlábon” állt. A P. Keiss Wien Graben 16 cégjelzéssel ellátott szivarszipka B L monogramja elárulja tulajdonosának személyét.

Batthyány Lajos kivégzésére több tárgy emlékeztet. A fogsága idején nála volt házi sapkája a finoman metszett szaru keretes, acél csíptetővel ellátott szemüveget a hagyomány szerint Batthyány a végóráján viselte. Tollát az egyik tintatartóba mártotta, amikor 1849. október 5-én búcsúlevelét írta feleségének. A levelet az őt öngyilkossági kísérlete után ellátó Hauszmann Ferenc orvosnak adta át, kérve, hogy kézbesítse. A tintatartót hálája jeléül ajándékozta neki. Az öngyilkosságot valószínűleg egy kicsiny, csontnyelű zsebkéssel kísérelte meg. Az özvegy ajándékozta a múzeumnak a kivégzés idején rajta lévő mellényt. Középen és bal oldalán golyó ütötte lyukak láthatók.

A miniszterelnök kivégzésével kapcsolatos iratok az újkori dokumentumgyűjteménybe jutottak. Az egyik egy bizonyítvány, mely szerint Dr. Hauszmann megbízást kapott Batthyány grófnétól arra, hogy a kivégzett gróf holttestét az Újépületben átvegye, és az eltemetéshez szükséges intézkedéseket megtegye. Az október 7-én kiállított okiratot Koller pesti polgármester írta. Ez megörökítette, hogy a kivégzett gróf holttestét átadta Dr. Hauszmann-nak, és engedélyezte, hogy a holttestet a vámsorompón átszállíthassa. Dank Agáp a pesti ferencesek házfőnöke jóváhagyta, hogy a volt miniszterelnököt a templom kriptájában helyezzék örök nyugalomra, az özvegy – hálája jeléül – egy másik tintatartót a rendnek adományozott.


Damjanich szivartartója

Más tábornokok relikviái is helyet kaptak a gyűjteményben. Damjanich Jánosra két tárgy emlékeztet. A szerb származású tábornok szivartartója egy tálból és egy hengerből áll. A fekete fából készült hullámos szélű, emelt talpú tányért japán stílusú arannyal festett, faágon ülő madár díszíti. Maga a szivartartó henger alakú, belül piros, kívül körben japán életképek. A pisztolykészlet becses darab: a cső gerincére rávésték a készítőt (Mathias Nowoty in Wien). Tartozékát egy golyóöntő, egy fakalapács és egy horog jelentette. Kiss Ernő íróasztala nemes munka, a család gazdag, 158 darabból álló étkészlete 1972-ben adományként került a Magyar Nemzeti Múzeumba. A tábornok lapos henger alakú sapkája virágos, csillagos és éksoros mintával készült. Keze nyomát egy feszület kép viseli. A körtefa-kompozíció felhőiben az Atyát és a Szentlelket, a kereszten Krisztust, lent a fájdalmas Szűzanya alakját faragta ki a rab 1849 őszén.

Leiningen-Westerburg Károly tábornoki zubbonyáról származik egy paszomány a hozzá való mentegombbal. A gyűjtemény megőrizte Vécsey Károly gróf pecsétnyomóját, amelyen az ország korona nélküli kiscímerének változata, az ún. Kossuth-címer látható. Körirata: 5DIK HADTEST PARANCSNOKA GRÓF VÉCSEY TÁBORNOK 849. A pecsétnyomó szerepelt a honvédtábornok ellen összegyűjtött bűntárgyak között. Lenkey János is a vádlottak között volt, de elméje elborult, ezért az eljárást megszüntették ellene. Az aradi börtönben halt meg 1850. február 19-én. A múzeumban őrzött, LENKEY JÁNOS EZREDES ÉS DANDÁRTÁBORNOK köriratú pecsétnyomóját 1848. december 16 és 1849. március 15-e között használhatta.

Felhasznált irodalom: Három nemzedék ereklyetárgyai a Magyar Nemzeti Múzeumban (1823–1875.) Szerk.: Simon V. Péter. Budapest, 1988.;
A 200 éves Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei. Szerk.: Pintér János. Budapest, 2002.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői