Titkos dokumentumokat kaptak a Katynban meggyilkoltak rokonai
2008. október 2. 13:08 MTI
A Katynban 1940-ben meggyilkolt lengyel katonatisztek rokonainak az orosz legfőbb katonai ügyészség egy bírósági döntés alapján átadta az ügy máig titkos dokumentumait, s köztük az eljárás lezárásáról szóló bírósági ítéletet.
Korábban
A moszkvai körzeti katonai bíróság kedden folytatta a tárgyalást a családtagoknak az ügy lezárása elleni fellebbezéséről. Anna Sztavickaja, a családok ügyvédje újságíróknak elmondta: az előző tárgyaláson kérték, hogy megtekinthessék az iratokat, valamint az ítéletet. A bíróság úgy rendelkezett, hogy a kérelemnek eleget kell tenni, s ezért a katonai ügyészség átadta a nagyrészt máig titkos anyagokat betekintésre.
A felpereseknek és az ügyvédnek vállalniuk kellett, hogy a titkos iratokban foglalt államtitkokat nem hozzák nyilvánosságra. A bíróság október 9-re elnapolta a tárgyalást, hogy időt hagyjon a felpereseknek a most átadott iratok tanulmányozására. A "katyni ügy" lezárását a legfőbb katonai ügyészség mondta ki 2004. szeptember 21-én.
A Szmolenszk melletti katyni erdőben 1940-ben mintegy 4-5 ezer lengyel katonatisztet - többnyire az értelmiséghez tartozó, éppen mozgósított, s nyomban orosz hadifogságba került tartalékos tiszteket - gyilkoltak le. A tömegsírokat a Moszkva ellen vonuló németek találták meg, de a Szovjetunió azt állította, hogy nincs köze az öldökléshez, s a németeket vádolta meg a rémtettel. Moszkva nevében Mihail Gorbacsov szovjet elnök csak 1990-ben ismerte be, hogy oroszok követték el a tömeggyilkosságot. Két évvel később Borisz Jelcin orosz elnök átadott a lengyel vezetőknek titkos iratokat, amelyekből az is kiderült, hogy az utasítást Sztálin adta.
Történészek szerint a hadifogságba esett több mint nyolcezer lengyel tartalékos tiszt, rendőr, határőr, továbbá ukrajnai és fehéroroszországi börtönökben fogva tartott civilek - jogászok, papok, kémkedéssel, szabotázzsal, kuláksággal vádolt lengyel állampolgárok - közül Sztálin parancsára legkevesebb 22 ezer embert öltek meg különböző helyszíneken.
Az orosz kormány ugyan beismerte a történteket, de a mészárlást nem minősíti háborús bűnnek vagy népirtásnak, mert ez elkerülhetetlenné tette volna a még élő tettesek felelősségre vonását, amit a lengyel kormány követelt is. Ezen kívül Oroszország a megölteket nem minősíti a sztálini megtorlások áldozatainak, ami lehetetlenné teszi posztumusz rehabilitációjukat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap
