Asszonyhiány okozhatta a vikingek kirajzását
2008. szeptember 22. 10:50 MTI
Asszonyhiány okozhatta a vikingek kirajzását, amikor a 8. század végétől a 11. század közepéig a skandináv harcosok végigrabolták Európát - állítja egy brit kutató.
Korábban
James Barrett, a Cambridge-i Egyetem Régészeti Intézetének igazgatóhelyettese északi történeti forrásokat tanulmányozva figyelt fel arra, hogy a fiatal skandináv harcosok, akik katonai testvériségekbe tömörültek, addig szolgáltak, míg sikerült megnősülniük és saját családot alapítani. Ez volt ugyanis a viking társadalomban a megbecsülés és a hatalom kulcsa.
A kutató szerint egyébként az akut asszonyhiányt paradox módon maguk a vikingek okozták. Középkori források szerint ugyanis Skandináviában pogány szokások maradványaként igyekeztek megszabadulni az újszülött kislányoktól. James Barrett beismerte, hogy elméletére nehéz régészeti bizonyítékokat találni, így feltevéseit oly módon igyekezett alátámasztani, hogy sorra megcáfolta a vikingek kirajzását magyarázó egyéb teóriákat.
Némely kutató szerint a vikingek kirajzását a fejlett hajóépítési technikák megjelenése válthatta ki, ám James Barrett rámutat, hogy már az 5-6. században is nagy számban hagyták el skandináv lakosok szülőföldjüket a brit szigetek felé véve az irányt. "Ennek folytán kizárólag az új viking hajók megjelenése nem okozhatott ilyen demográfiai mozgást. A nagy távolságok leküzdésére képes csapatszállító hajók megjelenése ugyan előfeltétele volt a kirajzásnak, ám teljesen egyértelmű, hogy nem ez volt az igazi ok" - magyarázta a kutató.
Ráadásul Norvégiából akár egy hét alatt is el lehetett érni Írországot. Ily módon a vikingek már jóval azelőtt képesek voltak rendszeresen lerohanni Írországot, mielőtt elkezdődött volna a terror kora. James Barrett olyan feltevéseket is tételesen megcáfol, amelyek szerint a vikingek kirajzását éghajlatváltozás, gazdasági bajok, vagy Skandinávia túlnépesedése okozhatta. A régész szerint a csecsemőgyilkosságok ellenére a vikingek igen nagyra értékelték a nőket. Ennek érdekes régészeti nyomát a temetkezések rejtik, ugyanis a brit szigeteken rabolt javak - nemesfém, ékszerek - később rendre a viking feleségeket kísérték el a túlvilágra.
James Barrett szerint a vallási fanatizmus szintén tüzelhette a vikingek harci kedvét, fatalista hitük szerint ugyanis a halál ideje és módja előre meg van írva. Ezzel magyarázható, hogy miért voltak hajlandók tengerre szállni és véres csatákban kockáztatni életüket. "A vikingek hite szerint a világegyetem a fagyos pusztaságban született, és az utolsó csata tüzében semmisül meg" - mondta a szakember.
A régész szerint a vikingek életmódjának, társadalmi berendezkedésének tanulmányozása segíthet megérteni, hogy hogyan voltak képesek kis népek komoly hatást, legyen az pozitív vagy negatív, gyakorolni a világtörténelemre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- 17:42
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05