Tíz ok, amiért a sötét középkor nem is volt annyira sötét
2008. június 26. 10:23
Az i. sz. 476 és 1000 közötti időszak az emberi történelem legmostohábban kezelt korszaka. A történészek által korai középkornak nevezett időszakot sok laikus még ma is sötét korszaknak tekinti, pedig a `sötét kor` elnevezés is legalább olyan ősi, mint maga ez a néhány évszázad. Most lássuk azt a tíz okot, ami miatt elmondhatjuk, hogy a sötét kor valójában a haladás és a fény kora volt.
Korábban
Reneszánsz és aranykor
A kifejezés az 1330-as években alkotó Petrarcától származik, aki ezzel a latin irodalom hanyatlását kívánta érzékeltetni. Később a reformáció, majd a felvilágosodás képviselői is átvették a fogalmat, de már sokkal pejoratívabb értelemben, mert el akartak határolódni a korábbi korszakoktól, amely persze aligha igazságos a múlttal szemben. Szerencsére a mai történelemhallgatók már korai középkorként ismerik ezt az időszakot, és ennek az elnevezésnek nincsen semmilyen mellékzöngéje.
10. Megszülettek az egyetemek
A korai középkorban alapított első egyetemeken klasszikus oktatás folyt. Művészetet, jogtudományt, orvostudományt és teológiát oktattak. Az 1088-ban alapított Bolognai Egyetem volt az első, amely tudományos fokozatokat adott. Ezenkívül az ókori görög oktatásra alapuló klasszikus rendszerre nagy hatással voltak az akkoriban virágzó iszlám iskolák is. Annak ellenére, hogy nők nem tanulhattak az egyetemeken, még létezett női oktatás. A lányok nevelése a kolostorokban folyt, ahová már egészen fiatalon be lehetett lépni. Hildegard Von Bingen például kora ünnepelt asszonya volt, aki erős befolyásal bírt a hatalom akkori képviselői fölött.
9. Lerakták a modern tudományosság alapjait
A tudományos fejlődés ugyan igen lassú volt ebben az időszakban, de nem állt meg, és igen magas színvonalat ért el. Ekkor rakták le az érett középkor tudományos virágzásának alapjait. Bizton állíthatjuk, hogy a korai középkor tudományos eredményei nélkül ma sokkal kevesebb tudományos ismerettel rendelkeznénk. "Az olyan kijelentések, hogy 'a kereszténység felemelkedése megölte a tudományt', 'a középkori keresztény egyház elnyomta a természettudományok fejlődését', 'a középkori kereszténység azt tanította, hogy a Föld lapos', vagy 'az egyház a középkorban megtiltotta a boncolást', széles körben elterjedt mítoszok, amelyeket még ma is történelmi igazságként kezelnek, holott semmilyen történelmi kutatás nem támasztja őket alá" - véli Ronald Numbers, a Cambridge Egyetem professzora.
8. A karoling reneszánsz virágzása
A 8. és 9. század karoling reneszánsznak nevezett időszakában virágzott az irodalom, az írás, a művészet, az építészet, a jogtudomány és a liturgiai tanulmányok. A karolingok frank uralkodók voltak, akik közül a legnevezetesebb Nagy Károly. A Karolingok birodalmát tekintették a Római Birodalom újjászületésének. Ebben a korszakban kezdték felváltani a latint a belőle kialakult különböző dialektusok, amelyekből a mai európai nyelvek egy része kialakult, így az iskolák fontos szerepet játszottak az egyszerű emberek közötti ismeretterjesztésben. Ez az időszak vetette meg a nyugati klasszkus zene alapjait is.
7. Bizánc aranykora
Justinianus császár idején állították össze a római jog alapján az első polgári törvénykönyvet Corpus Juris Civilis néven. Magas volt az írni-olvasni tudók aránya, elterjedt volt az alapfokú oktatás (még vidéken is), a középfokú és felsőfokú oktatás is sok ember számára volt elérhető. A Bizánci Birodalomban rengeteg könyv jelent meg, enciklopédiák, lexikonok és antológiák, amelyek ugyan nem sok új gondolatot tartalmaztak, de megszilárdították és a jövő számára megőrizték a már meglévő tudást.
6. Vallási egység
A korai középkorban Európának egyetlen egyháza, egyféle kánonja és igen fejlett filozófiai hagyománya volt. Ez (ahogy várható) hosszabb békés időszakot jelentett a nyugati népek között. Annak ellenére, hogy az iszlám és a nyugati tanítások között ellentétek húzódtak, az információk szabadon áramlottak, és az iszlám hatása még ma is érezhető a nyugati társadalmakban. Ez a hitegység olyan szellemi fejlődést tett lehetővé, amely utoljára csak a Római Birodalom virágkorára volt jellemző. Bizonyos értelemben vihar előtti csendről beszélhetünk, hiszen alig száz évvel később már keresztesek ostromolták Jeruzsálem falait, ami véget vetett a két társadalom közötti ismeretmegosztásnak.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


1956
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre
- Politikai kérdés is volt Budapest mielőbbi helyreállítása a forradalom után
- Sok magyar menekült az Egyesült Államokban töltötte 1956 karácsonyát
- Medencében vettek revansot a magyar vizilabdázók a forradalom leveréséért
- A karhatalmi egyenruhásokat is megbénította az 1956-os budapesti nőtüntetés résztvevőinek bátorsága
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme 13:07
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20
- 10 érdekesség a parfümök történetéről 09:57
- A fáraó és Ozirisz újjászületése – Tutanhamon sírjának titkos rítusa 09:15
- Tudományos kísérletek színhelye is lett a párizsi Eiffel-torony 08:20
- Budapest múltja egy időgépben kel életre tegnap
- A dzsungel mélyén veszett el az arany várost kutató kalandor tegnap