Elítélték a csehszlovák koncepciós perek egykori államügyészét
2008. szeptember 11. 08:07
Ügyének újratárgyalása után hat évi börtönbüntetésre ítélték kedden a csehszlovák koncepciós perek egyik kommunista államügyészét, Ludmila Brozová-Polednovát, aki 1950-ben, hivatalával visszaélve, közreműködött Milada Horáková korabeli polgári demokrata politikus halálra ítélésében - közölte a bíróság szóvivője.
Korábban
A ma 86 esztendős Brozová-Polednovát a prágai városi bíróság gyilkosság elkövetésében találta bűnösnek - közölte a szóvivő. Az ítéletet a nyugat-csehországi Plzenben hozták meg, hogy a tárgyaláson a rossz egészségi állapotban lévő vádlott is részt vehessen. Az ítélet jogerős - mondta a szóvivő.
Brozová-Polednovának "tudnia kellett, hogy (a Horáková elleni eljárás) politikai per volt, s hogy a vádlott bűnösségéről és büntetéséről már előzőleg döntött a kommunista párt politikai testülete és a titkosrendőrség. (A perben való) közvetlen részvételével gyilkosságot követett el" - mondta az ítélet indoklásában Martin Zelenka bíró.
A volt államügyészt eredetileg nyolc évi szabadságvesztésre ítélték az ügyben még tavaly novemberben, a fellebbviteli perben viszont felmentették őt a bűntett elévülésére hivatkozva. A cseh legfelsőbb bíróság azonban megsemmisítette a felmentő ítéletet, és elrendelte az ügy újratárgyalását. "Ma az ügyészek maguk döntik el, hogyan cselekszenek, de akkoriban nekünk végre kellett hajtanunk, amit mondtak nekünk" - mondta Brozova-Polednová kedden a CT24 cseh televíziónak. Korábban még azt hangoztatta, hogy csak az akkori alkotmányos rendet védte, a hatályos törvények alapján járt el.
Csehországban az ügyet jelképesnek és precedensértékűnek tekintik, mint annak bizonyítékát, hogy a múlt legsúlyosabb bűnei nem évülhetnek el. Az ötvenes évek elején Csehszlovákiában lezajlott koncepciós pereknek összesen mintegy 250 áldozatuk volt. Horáková volt az akkori kirakatperek egyetlen női halálra ítéltje. A politikus asszony az 1948-as kommunista hatalomátvételig az élesen náciellenes cseh szocialista párt elismert és aktív személyisége volt, akit a kommunisták az új rendszer ellenségének tekintettek. 1950. június 27-én kivégezték őt, annak ellenére, hogy a világ számos ismert személyisége, köztük Albert Einstein fizikus is felemelte szavát védelmében.
A szóban forgó perben összesen négy halálos ítélet született, további hárman életfogytig szóló büntetést kaptak, míg öt személyt 15-től 28 évig terjedő szabadságvesztésre ítéltek. Az ítéleteket az 1968-as reformidőszak, a prágai tavasz idején semmisnek nyilvánították, Horákovát azonban csak az 1989-es rendszerváltás után rehabilitálták.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.