2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Magyar katonatiszt figyelmeztetett a prágai invázióra

2008. augusztus 18. 11:59

Egy magyar katonatiszt 1968. augusztus 20-án kora este figyelmeztette Prágát, hogy a Varsói Szerződés hadseregei néhány órán belül megindítják a támadást Csehszlovákia ellen.

`Írásos bizonyítékunk van az esetről, az akkori budapesti csehszlovák nagykövet jelentése, amely egy szakmai publikációban már meg is jelent` - szögezte le a történész. Zácek szerint az ismeretlen magyar katonatiszt jelentése az esti órákban eljutott Ludvík Svoboda csehszlovák köztársasági elnökhöz is, aki azonban nem adott hitelt neki.

A `prágai tavasz` kezdetén az ország élére megválasztott Svoboda tábornok, aki a II. világháború idején a Szovjetunióban alakult csehszlovák katonai hadtest parancsnoka volt, állítólag úgy reagált az értesülésre, hogy `nem fog foglalkozni a felderítés pletykáival`. A jelentést Samuel Kodaj, a csehszlovák néphadsereg szlovákiai parancsnoka is megkapta. Ő szintén úgy vélte, hogy nincs lehetőség ellenőrizni az értesülést, ezért nem is értesítette róla a hadsereg prágai főparancsnokságát.

A történész elmondta: hasonló esetről van szó, mint ami 1939-ben és 1940-ben történt, amikor a náci Németország a nyugati államok ellen indított támadást. Akkor a német tisztikarból sikerült kijuttatni információkat Franciaországba és Angliába a készülő támadásról, de ott már nem volt se erő, se idő ezekkel foglalkozni. "Úgy vélem, eljött az ideje annak, hogy tisztázzuk ezt az esetet és kiderítsük, ki volt az ismeretlen telefonáló. A megszállás sikerrel járt - a magyar hadsereg is Szlovákia területére lépett -, ezért nem gondolom, hogy az illető büszkélkedhetett volna tettével, vagy nyilvánosan beszélt volna róla, mert saját életét, esetleg még családja sorsát is kockáztathatta volna" - fejtette ki az igazgató.

Zácek hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregei által 1968. augusztus 21-én derékba tört csehszlovákiai reformkísérlet történetében még sok a fehér folt. A kutatók feladata, hogy kiderítsék az igazságot, így ezt az esetet is felderítsék. "Feltételezem, hogy ezzel az esettel kapcsolatban még lehetne új háttéradatokat találni a cseh külügyminisztérium levéltárában. A kilencvenes évek elején egy kormánybizottság is foglalkozott a megszállással. Nem kizárt, hogy a kihallgatott személyek között volt az 1968-as budapesti csehszlovák nagykövet is. Ott is lehet valami" - jegyezte meg Zácek.

"Feltételezem, hogy a magyar állambiztonság 1968-ban megfigyelés alatt tartotta a csehszlovák nagykövetséget, lehallgatta a telefonokat. Ha a budapesti állambiztonsági levéltárban létezik egy ilyen dosszié, akkor esetleg abban is lehetne találni érdekes adatokat. Nem kizárt, hogy a korabeli magyar állambiztonság is vizsgálódott ebben az ügyben" - fejtette ki az MTI tudósítójának Zácek.

A Népszabadság szombati száma szerint hazai történészkörökben óvatosságra intenek az állítólagos magyar katonatiszt történetét illetően, ugyanis nem lett volna semmilyen haszna annak, ha bárki ilyen kockázatot vállal. A tervezett bevonulásról a csehszlovák vezetők egy része ugyanis bizonyosan tudott, de a csapatmozgásokról a nyugati hírszerző szervek is rendelkeztek információkkal. Több mint kétszázezer katonát indítottak útnak, így az akció nem maradhatott teljesen titokban. Ráadásul két hónappal korábban Csehszlovákiában a Varsói Szerződés csapatai hadgyakorlatot tartottak, és a szovjet egységeket már nem is vonták viszsza. Ezért már akkor felvetődött, hogy a gyakorlat esetleg megszállássá alakulhat át.

Kun Miklós történész viszont a Nap-Keltének maga is beszámolt egy titokzatos személyről, aki telefonon értesítette a csehszlovák hírügynökség budapesti irodáját, illetve a csehszlovák nagykövetséget is. Kun tíz éve kutat utána, ám nem sikerült a nyomára bukkannia. A történész szerint az ismeretlen egy pártvezető, vagy magas rangú katona lehetett, aki pontos tájékoztatást adott a másnapra tervezett megszállás részleteiről is. A csehszlovák miniszterelnököt szerinte a budapesti telefon alapján tájékoztatták először a Varsói Szerződés csapatainak bevonulásáról.

A lap pozsonyi tudósítójának Kiss József szlovákiai történész elmondta: eddigi kutatásai során több hasonló dokumentumra bukkant, amely azt igazolta, hogy elsősorban a budapesti csehszlovák nagykövetség diplomatáinak jelezték a készülő inváziót. - A legfőbb ideje lenne felkutatni és rendszerezni a különböző levéltárakban található iratokat - tette hozzá. Popély Árpád, a somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa is állítja, hogy félhivatalos csatornákon napokkal a bevonulás előtt tájékoztatták a csehszlovákiai illetékeseket a magyar csapatok összevonásáról, amely a közelgő katonai beavatkozásra utalt. Még Kádár János is, burkoltan bár, figyelmeztette erre Alexander Dubceket, Csehszlovákia kommunista pártjának főtitkárát. A magyar pártvezér szlovák partnere azonban szintén nem hitte el, hogy mire készülnek Moszkvában.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár