2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Évszázadokig készült a középkori világ legmagasabb épülete

2008. augusztus 15. 13:08

Hétszázhatvan éve, 1248. augusztus 15-én rakták le a kölni dóm alapkövét, a világ ma harmadik legmagasabb temploma mégis csak a 19. század végére érte el a felhőket.

A katedrális helyén már a kora középkortól templom állt, a dóm közvetlen elődjét 873-ban szentelték föl. A 12. század közepéig béke honolt az épület körül, Barbarossa Frigyes német-római császár azonban felpezsdítette a várost. Frigyes - miután lerohanta Milánó városát - Kölnnek adományozta a három királyok ereklyéit, Köln pedig ezáltal a zarándokok célpontjává vált.

A gazdagodó és gyarapodó város új dómra vágyott, így 1248-ban elkezdték lebontani a régit, hogy helyét egy új vegye át. A bontást egy tűzvész gyorsította fel, egyes források szerint a polgárok gyújtottak a régi dóm alá, más források szerint a mesterek akartak a tűzzel gyorsabb eredményt elérni.

A francia földön folyó katedrálisépítkezéseket megirigyelve a kölniek egy, az amiens-i katedrálishoz hasonló épületet akartak a Rajna partjára. A hatalmas gótikus dóm építése lassan haladt, az építkezést a reformáció idején félbe is hagyták, a katedrális évszázadokig befejezetlenül maradt - egészen 1814-ig, amikor is megtalálták az eredeti terveket.

A romantika fénykorában nagy volt az érdeklődés a középkor iránt, így hatalmas erőfeszítések révén 1842-ben újra nekiláttak a munkálatoknak. Köln polgárai állták a - mai áron számítva közel egymilliárd dollárra rúgó - költségek kétharmadát, a protestáns porosz udvar a fennmaradó egyharmadot.

Az újabb felszentelésre 1880 októberéig kellett várni, az ünnepségen rövid időre I. Vilmos császár is tiszteletét tette. Az építészeti remekmű éveken át a világ legmagasabbjának számított, a képzeletbeli trónról az amerikai fővárosban felhúzott Washington emlékmű taszította le.

A múlt század viharai nem kímélték a katedrálist sem, a II. világháborúban komoly bombatalálatok érték, a teljes pusztulástól csak az mentette meg, hogy a pilótáknak jó tájékozódási pontnak számított. A ma már a világörökség részének számító dómnak 12 harangja van, a legnagyobb az 1922-ben öntött Szent Péter harang (amit a kölni köznyelv csak Kövér Péterként emleget). A 157 méter magas tornyokba a turisták 509 lépcsőfokon kapaszkodhatnak fel, a panorámán túl a dómban őrzött számos relikviáért és kincsért is megéri ide ellátogatni.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár