Veszélyben a kölni dóm
2004. július 6. 13:00
Néhány nappal azután, három német helyszín is felkerült a világörökség listájára, az Unesco a kölni dómot `vöröslistázta`.
`Vöröslistára kerülni` az UNESCO-nál annyit jelent, hogy a védett kincsek őrei szerint a műemlék valami miatt veszélybe került. A kölni dóm esetében a fenyegetettséget a felhőkarcolók jelentik.
A kölni dóm az egyik legnagyszerűbb és legnépszerűbb német műemlék, évente 6-8 millióan keresik fel, többen, mint a berlini Reichstagot. Kettős gótikus tornya, hatalmas tömege rátelepedik a városra, amelyet eddig megkíméltek a felhőkarcolók iránt leküzdhetetlen vágyat érző építészek és beruházók.
Francesco Bandarin, az UNESCO világörökség-központjának igazgatója azonban most riadót fújt. A dómmal átellenben, a Rajna túlsó partján már épül is egy toronyház, amely megtörheti látványt, a templom egyeduralmát a tájon. - Őszintén remélem, hogy Köln nem veszti el történelmi örökségének fontos elemét - nyilatkozta az igazgató.
A kölni városvezetés szarkasztikusan reagált az UNESCO aggodalmaira. - Furcsa lenne, ha egy város, azért, mert van egy dómja, nem fejlődhetne. Természetesen a fejlődésnek összhangban kell lennie a dómmal, de nyilvánvalóan vannak olyan emberek, akik ellenérzésekkel viseltetnek a száz méternél magasabb épületekkel szemben - jegyezte meg Fritz Schramma, Köln főpolgármestere.
A kölni dóm 1996 óta a világörökség része. A gótika remeke, még ha tornyainak építését nem is olyan régen, a 19. század végén fejezték is be. Az építkezést azonban már 1248-ban megkezdték, majd 1530 körül pénzhiány és érdektelenség miatt leálltak vele, a főhajót ideiglenes tetőzettel fedték be. A II. világháborúban súlyosan megsérült, de váza megmaradt. A dómot ma is állandóan reparálják, néha le-lehull egy-egy kő. A vonattal jövő már az érkezés pillanatában ismeretséget köt a dómmal: a pályaudvar üvegcsarnokán át két 157 méter magas torony "pillant" rá.
(MTI Panoráma - Sarkadi Kovács Ferenc, Berlin)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.