Az angol történelem 50 legfontosabb dátuma

Bár azon olyan kulcsdátumok szerepelnek az ország történelméből, mint az 1066-os hastingsi csata, a Magna Carta 1215-ös aláírása, I. Károly 1649-es kivégzése, vagy épp az 1805-ös trafalgari győzelem, az összeállítás igen komoly disputához vezetett a szigetországban.

Történik mindez annak ellenére, hogy nagyon sok, korábban alulreprezentált fordulópont, így William Morris építész Vörös házának elkészülése (1859), Gandhi 1931-es angliai látogatása, vagy épp az 1984-es bányászsztrájk, és a Csalagút 1991-es átadása is bekerült a félszáz dátum közé. A listán prominens személyek is szerepelnek, így Darwin mellett Shakespeare és David Livingstone színesíti az összeállítást, de helyet kapott rajta a Beatles, illetve a Monty Python csoport is.

Voltak azonban kiesők is, így nem szerepel a helyezettek között Boudicca és Viktória királynő, Sir Francis Drake, Sir Walter Raleigh, Cook kapitány, Florence Nightingale, Sir Alexander Fleming, vagy éppen Winston Churchill és II. Erzsébet sem. A listát igazán sértőnek a walesiek találták, akik híres szülöttei vagy történelmi eseményei közül egy sem került fel rá, így nem találjuk ott I. Edvárd 1282-es győzelmét a helyiek felett, vagy az Angliával kötött 1535-ös és 1542-es megállapodást. A skótok két eseményt érdemeltek ki: a függetlenség 1320-as kikiáltása mellett az 1707-es egyesülési törvény, emellett James Watt feltaláló és Adam Smith közgazdász képviseli őket.

A lista komoly céllal készült: a felvonultatott eseményeket egy ötrészes, az "50 dolog, amit tudnod kell a brit történelemről" címet viselő tévésorozatban mutatják majd be, amelynek első részét szeptember 7-én vetítik majd. A lista elkészítésében szerepet vállaló Lawrence Westgaph történész a Daily Telegraph-nak elmondta, hogy bár ő is Wales-ért lobbizott, ez a végén nem sikerült.

Az összeállítás szerint a 20. század a brit történelem legjelentősebb időszaka: az 50 hely közül 14 erre a periódusra esik. Összesen hat helyet kapott az eseményekben szintén gazdag 14-16. század, és a Hastingsi csatáig ívelő időszak alig két helyet érdemelt ki.

A lista megalkotásában Dan Snow történész, illetve az English Heritage szakértője, Dr. Anna Keay is részt vettek, akik szerint igen komoly vita előzte meg a helyek eldöntését: ennek során bár mindannyian mást és mást akartak, abban végül egyetértettek, hogy többre van szükség, mint a "halott fehér férfiak hadtörténeti sikereinek bemutatása". Nagyon fontos azonban, hogy az 50 jelöltet nem számozták be, így egyenlően fontosnak tartják azokat, és csak az adások kaptak különböző alcímeket: háborúk, forradalmak, hajózás, találékonyság és nemzeti identitás.