Sztálin, Lenin Debrecenben

Korábban

Debrecenben újra áll Sztálin szobra

Fűtőtesteket gyártanak Sztálin atomlaborjában

Augusztusban lehet a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapja

Felvonulók kérték

A Rákosi-korszak műalkotásai az utóbbi években többnyire pincék mélyén pihentek. Se felemelni, se lesajnálni nem akartuk, csak bemutatni őket - mondta Gulyás Gábor, a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ igazgatója a megnyitón. Gulyás Gábor szerint 18 évvel a rendszerváltozás után eljött az idő, hogy a hazai közönség szembenézhessen a Rákosi-kor kísérteteivel. A debreceni tárlat a szocreál képzőművészet első nagy történeti seregszemléje, amely azzal a szándékkal jött létre, hogy lefújja a port az '50-es évek rég elfeledett műalkotásairól és az utókor ítéletére bízza őket.

Kósa Lajos a kiállítás megnyitóján emlékeztetett rá, hogy például Sztálin 60. születésnapjára neves költők írtak dicsőítő költeményeket, amelyeket ki lehet kölcsönözni ma is a könyvtárakból. Hozzátette, hogy a kor neves festői is letették a névjegyüket szocreál munkáikkal, amelyeket viszont nem láthattunk, csak most a debreceni bemutatón.

Mészáros Márta filmrendező a megnyitón utalt arra, hogy a Modem udvarán felállított hatalmas Sztálin-szobor az ő filmjéből való. Felidézte, hogy amikor a '90-es évek elején a film forgatásához Budapesten felállították Sztálin nagyméretű szobrát, sokan riadtan sereglettek össze. Mészáros Márta elmondta: a szocreál időszaka Magyarországon rövid periódus volt, 1956-tal befejeződött, de aztán kitolódott a korszak, mert sokáig a realisztikus alkotások határozták meg a művészeti életet.

A debreceni kiállításon több mint 100, nagyméretű 1950 és 1956 között készült festmény és néhány emblematikus szobor tekinthető meg. Rieder Gábor művészettörténész, a kiállítás kurátora a megnyitót megelőző sajtóbemutatón elmondta, hogy a szocreált a nagy méretek jellemezték, s a kiállításon olyan képeket is bemutatnak, mint a kor egyik leghíresebb festményének, Feketéné Gáspár Anni Füttyös kalauz képének a másolata. A képért hamarosan a névtelenségbe süllyedt festő akkor Munkácsy-díjat kapott, s az eltűnt eredeti festményt az ÁVH vásárolta meg. A bemutatón Szőnyi Istvánnak, Bernáth Aurélnak és Glatz Oszkárnak a szocialista realizmus stlusában készült egy-egy munkája is látható.

A november 7-ig nyitva tartó tárlat rendszeres kísérőprogramjai minden pénteken délelőtt 10.00 órától a Modem kávézójában a Szabad Nép félóra, augusztus 5-től október 21-ig pedig minden kedden este Dalolva szép az élet címmel filmmúzeum lesz az '50-es évekből.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején