Ezerévnyi magyar történelem egy kötetben

A Magyarország története első fő fejezete a magyarság eredetével és a honfoglalással foglalkozik. A második és a harmadik tárgya a középkori Magyar Királyság története, amelyen belül az Árpád-ház 1301-es kihalása számít választóvonalnak. A negyedik az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorult és ezért három részre szakadt Magyarország történetét mutatja be 1526-tól 1711-ig.

Az ötödik fő fejezet címe: Magyarország a Habsburg Monarchiában, időhatárai pedig 1711 és 1918. A kötetet záró utolsó nagy egység 1918 őszétől a 21. évszázad küszöbéig követi nyomon az ország történetét. A kötet nemcsak történészi értelmezéseket, hanem forrásszövegeket, térképeket és táblázatokat, valamint részletes kronológiát és didaktikusan tagolt bőséges irodalomjegyzékeket is tartalmaz.

A könyv alapvetően kronologikusan tagolt, a fő fejezetek néhány oldalas összefoglalással nyitnak, amelyek a kor legfontosabb jellemezőit vázolják, illetve annak leginkább emblematikus problémáit villantják fel. A fő fejezeteket szintén az időrend tagolja, ám az alfejezeteken belül már inkább tematikai tagolással találkozhatunk. A szerzők kiemelten fontosnak tartották azt is, hogy elrugaszkodjanak a politikatörténet domináns jellegétől, így a gazdasági- és társadalmi viszonyok alakulása mellett a szellem- és művelődéstörténet fejezeteibe is bepillanthatunk, illetve a hazai eseményeket minden alkalommal elhelyezhetjük a megfelelő nemzetközi kontextusban is.

Az Akadémiai Kiadó ismertetése szerint "mivel a kötet tárgya nem a magyarság, hanem a mindenkori Magyarország története, az ország területén lakó nem magyar etnikai csoportok múltjára és a nemzetiségi kérdésre ugyancsak nagy hangsúly helyeződik. Az 1920 után kisebbségi sorba került magyarság története viszont csak annyiban tárgyaltatik, amennyiben közvetlenül kapcsolódik a trianoni ország történetéhez." A szerzők ( Bálint Csanád, Font Márta, Katus László, Kubinyi András, Pálffy Géza és Romsics Ignác) a saját korszakukra vonatkozó megbízható tudásanyag összefoglalására és közérthető prezentálására törekedtek. Vitába szállnak a tudománytalan nézetekkel, és jelzik a sajátjuktól esetleg eltérő más szakmai álláspontokat.

"Bár ideológiai-politikai szempontból maguk sem értenek mindenben egyet, összeköti őket a szakma szabályainak ismerete és feltétlen tisztelete, valamint az emberi történelem végső kérdéseinek tudományos megválaszolhatatlanságába való belenyugvás" - hangsúlyozza az Akadémiai Kiadó, amelynek szándéka szerint a kötet hasznos segédeszközt jelenthet nemcsak a középiskolásoknak, egyetemi hallgatóknak és az oktatóknak, hanem a szélesebb olvasóréteg számára is.

A könyv előszavában Romsics Ignác azt is bemutatja, hogy a munka minden szinten illeszkedik abba a 19. század közepe-második fele óta tartó hagyományba, amely kiemelt céljának tartotta az ország története összefoglaló jellegű szintézisének megalkotását. Így Szilágyi Sándor tízkötetes vállalkozása mellett olvashatunk Hóman Bálint És Szekfű Gyula fellépéséről, vagy éppen Andics Erzsébet marxista ideologizálásról is.

Kinek ajánljuk: A könyvet igazi élvezet forgatni, közérthetően, ám mégis a tudományosság talaján maradva, és szórakoztató formában mutatja be, hogy mi az, amire büszkék lehetünk, és mi mindenre kellene fejünket lehajtva, szégyenkezve emlékeznünk az elmúlt ezer évből. Kötelezően ajánlott olvasmány mindenkinek.

Magyarország története. Szerk.: Romsics Ignác. Akadémiai Kiadó, Bp., 2007. 1040 o. Akadémiai Kézikönyvek. Ára: 5500 Ft.