2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Bemutatták a Nagy Imre-per digitalizált dokumentumait

2008. június 6. 17:20

Propagandafilmet adtak volna Nagy Imre újratemetése alatt

Nagy Imre és társainak az 1956. évi forradalom és szabadságharc, valamint az 1958. évi politikai pereikre vonatkozó iratanyaga részben az 1956. évi eseményekkel egy időben, majd a snagovi fogság idején, illetve a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztály Vizsgálati Osztályán (BM II/8. osztály), részben a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsán keletkezett. Az iratokat 1958 és 1989 között a BM Irattárában őrizték, ahonnan a dokumentumok csekély kivétellel 1989 első hónapjaiban a Legfőbb Ügyészségre, majd a Legfelsőbb Bíróságra kerültek át.

A Legfelsőbb Bíróság Markó utcai épületében, a Büntető Kollégium páncélszekrényében tárolt iratok rendezését és jegyzékelését 1990. február 26.-április 4. között Réfi Oszkó Magdolna, az Új Magyar Központi Levéltár (ÚMKL) levéltárosa a helyszínen végezte el. Az általa készített jelentés szerint az iratok évköre 1956-1958, terjedelme 4,11 iratfolyóméter volt (3,37 ifm papíralapú irat, továbbá 74 db orsós magnószalag, 52 db magnókazetta és 4 doboz 35 mm-es fényhangos pozitív filmkópia). Réfi Oszkó Magdolna elkészítette a 18 oldal terjedelmű Átadás-átvételi jegyzéket is, amely tartalmazta az iratanyag áttekintő felsorolását. A jegyzék elhelyezésre került a fonddosziéban is, de fellelhető a MOL által megőrzött Új Magyar Központi Levéltár fondjában is. Az Átadás-átvételi jegyzék aláírása és az iratok levéltári beszállítása 1990. április 9-én, hétfőn, az első szabad választások másnapján történt.

A köteteket a Belügyminisztériumban érvényes eljárás alapján naprakészen, folyamatosan "életben tartották". A névmutatókban jelölték a nyilvántartásba vételt vagy törlést, az elhalálozást, a tartalomjegyzékekben az iratok kiemelését, a kötetek végén a betekintéseket, esetleges másolatok készítését. Az iratok első rendezésére az ügy nyomozati és vizsgálati szakaszának lezárását követően 1957-ben, majd a tárgyalás után 1958-ban kerülhetett sor. Ekkor illesztették a kötetekhez a részletes tartalomjegyzéket. 1960-ban egy újrarendezés és átrendezés során a dossziékat névmutatóval egészítették ki. 1972-ben egy újabb rendezés következett, ekkor a kötetek bal felső sarkára Tárgykörbe sorolva feliratú bélyegzőlenyomat került, és valószínű, hogy ekkor egyesítették a sorozatokat, újraszámozva a köteteket. Egyúttal a kötetek bal alsó szélére, vastag fekete tussal felírták az új jelzést is: V-150000.

A kötetekből gyakran emeltek ki iratokat, ha azokra valamely más eljárásnál szükség volt. Ezek kerültek később az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába, mindösszesen közel 2000 oldal irat. Maradtak elvétve őrjegyek is a dossziékban, ezekről csak az állítható biztonsággal, hogy a kiemelések a Belügyminisztériumban történtek még 1989 előtt. A kiemelt iratok között elsősorban hálózati, figyelési, vizsgálati, telefonellenőrzési anyagok, összefoglaló-jelentések és priuszlapok vannak. Az 1958. áprilisi Szilágyi-per anyagait lényegében együtt tartották a Nagy Imre és társai ellenes eljárás anyagaival, bár a Szilágyi-per önálló lajstromszámot is kapott (0014/1958).

Valószínűleg már a Belügyminisztériumban elkerültek a hangfelvételek a Nagy Imre-per mellől, mert a Szilágyi-per hangzóanyaga később az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába került. Ebből a tényből arra lehet következtetni, hogy a BM 1989-ben ezeket a felvételeket nem adta át a Legfőbb Ügyészségnek, illetve a Legfelsőbb Bíróságnak, mert akkor az illetékesség okán az Új Magyar Központi Levéltárba kellett volna kerülniük a szalagoknak. A Szilágyi-per iratanyaga ugyanakkor az ÚMKL-be került, abból az ÁBTL csak szórványokat őriz.

Az iratanyag operatív, vizsgálati, és bírósági iratokat tartalmaz dossziékba fűzve, amelyeket köteteknek neveztek. A kötetek nagyobb részben a kihallgatási, tanúvallomási, felismerési és szembesítési jegyzőkönyveket tartalmazzák. Eredetileg itt helyezték el Nagy Imre Gondolatok, emlékezések. Snagov, 1956-1957 című munkájának kéziratát és fotókópiáját is. A "snagovi napló" utóélete az iratok között található őrjegyek és feljegyzések alapján rekonstruálható. Az iratok Nagy Imre snagovi letartóztatása és Magyarországra történt visszahurcolása során kerültek a belügyi szervek kezére.

Egy 1957. szeptember 6-i feljegyzés szerint a 618 oldalas kéziratról fotómásolatot készítettek, amit a kézirattal együtt a "vizsgálati iratok" IV-VI. kötetében helyeztek el. 1960-ban az iratokat (1 kézzel írt példányt, 1 gépelt példányt és 1 fotókópiás példányt) a BM vezetői számára kiemelték, és csak 1966-ban kerültek vissza. Ezeket később nem eredeti helyükre, a "vizsgálati iratok" közé, hanem a "bírósági iratok" közé sorolták be. 1989. május 30-án Nyíri Sándor, a Legfőbb Ügyész helyettese, Nagy Erzsébet felhatalmazásával a naplót kiemelte a dossziéból és őrzésre átvette.

Ugyanebben az időben zajlott a Nagy Imre-per semmisségi eljárása, amelynek eredményét 1989. július 6-án hirdette ki a Legfelsőbb Bíróság, azon a napon, amikor meghalt Kádár János. Ezen eljárás közben kerültek a Magyar Televízióhoz és a Magyar Rádióhoz Nagy Imre hangszalagon rögzített utolsó szavai, amelyet az újratemetés előestéjén, június 15-én a rádió és a televízió rendkívüli műsorban sugárzott. Ugyanekkor másolták illetéktelen kezek a perről fennmaradt, 70 perces propagandafilm kópiáját BETA SP elektronikus adásszalagra is.

A televízió akkori vezetőinek, vagy a politikai vezetőknek a tervei szerint Nagy Imre és társai temetésének előestéjén rendkívüli adásban sugározták volna a filmet. A goebbelsi módszerrel összeállított film műsorra tűzésétől azt remélték, hogy lejáratja mindazokat, akik az 1958. júniusi tárgyaláson az életükért küzdöttek. A Történelmi Igazságtétel Bizottság tagjai a film megtekintése után elérték, hogy ne tűzzék azt műsorra. A történethez hozzátartozik, hogy számtalan "kalózkópia" készült a filmről, több helyen nyilvánosan jogszerűtlenül azóta is vetítik az illetékes iratőrző hely, a Magyar Országos Levéltár hozzájárulása nélkül. A 70 perces, 35 mm-es pozitív kópia is megújult.

Ugyancsak a "vizsgálati iratok" dossziéiba kerültek azok a korabeli újságcikkek és egyéb dokumentumok eredeti példányai és fotókópiái, amelyeket a nyomozati munka során akartak felhasználni. A "bírósági iratok" mennyisége 1,62 ifm, ebből azonban csak 0,87 ifm a papíralapú irat, a többi eredeti hangszalag, illetve később átmásolt magnókazetta és 35 mm fényhangos pozitív film. Az iratképző ebben az esetben a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa volt.

Az iratanyag gerincét a vádirat, az 1958. február 5-6-i és a június 9-15-e közötti tárgyalási napokon felvett hangszalagok, továbbá az ezek alapján készített részben szószerinti, részben szerkesztett - a tanácsvezető bíró által diktált - jegyzőkönyvek alkotják. Az orsós magnószalagról egykor legépelt jegyzőkönyvek hiányosak, (hiányoznak például teljes tanúvallomások vagy a június 14-i védőbeszédek) és gyakran nem szó szerint, hanem jegyzőkönyvszerűen, összefoglalva írták le az elhangzottakat.

Az iratok között elkülönítetten található Szilágyi József ügye: Szilágyi József sajátkezű feljegyzései, 1958. április 16-18-i tárgyalásának anyaga, az ítélet, és annak végrehajtására vonatkozó iratok. A Magyar Országos Levéltár a Nagy Imre és társai per iratainak digitalizálása előtt hivatalosan megkeresett az ÁBTL mellet minden olyan lehetséges iratőrzőt (Legfelsőbb Bíróság, Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár), ahol esetleg lappanghatnak még iratszórványok a perrel kapcsolatban. A levéltár nemleges választ kapott az érdeklődésére.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár