2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Bemutatták a Nagy Imre-per digitalizált dokumentumait

2008. június 6. 17:20

Az iratanyag digitalizálása

A Magyar Országos Levéltár elsőként kezdte meg értékes iratanyagainak digitalizálását. A kezdeti célt nemcsak állományvédelmi szempontok indokolták, hanem a kutatók igényei is. Mivel a korábban megjelent CD- és DVD-ROM-ok csak korlátozottan és viszonylag drágán voltak hozzáférhetők, a levéltár vezetői alternatív megoldásokban is gondolkodtak. A MOL 2003 nyarától kezdett hozzá egyes modernkori iratainak tömeges digitalizálásához, 2004-ben elkészült a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szervei iratainak digitalizálása, majd folytatódott a munka a Minisztertanács 1867 és 1944 közötti jegyzőkönyveivel.

Először csak egy egyszerű `nézegető` program készült el, amelyben összekapcsolták a rendelkezésre álló napirendi jegyzékeket és a digitalizált képeket. Ezt az alkalmazást csupán a belső levéltári hálózaton érhették el az arra jogosult kutatók és a levéltárosok. Hamarosan elkészült azonban a Digitarchiv alkalmazás, amely már arra is alkalmas, hogy az adatbázisba betöltött mutatókat és a hozzájuk kapcsolt képeket az Internet segítségével bárki, bárhonnan elérje. Már 2007-ben felmerült az elképzelés, hogy a Nagy Imre-per évfordulója kapcsán a periratokat kellene elektronikusan feldolgozni. A kezdeményezés egybeesett a perben érintett személyek leszármazottainak szándékával is.

A bírák

A levéltár 2007 végén egyeztetéseket kezdeményezett az IDOM 2000 Konzulens Zrt.-vel a Nagy Imre-per papíralapú iratainak digitalizálásáról, és az elektronikus adatok beillesztéséről a levéltár tulajdonát képező Digitarchiv alkalmazásba. Az IDOM munkatársai alaposan felmérték az iratokat, a levéltár meghatározta a digitalizálás során követendő állományvédelmi szempontokat. A MOL Hess András téri épületébe egy, a célra kijelölt üres helyiségbe kitelepített a cég 2008 januárjában egy Bookeye Colorsystem A/2 típusú Imageware gyártású könyvszkennert egy vezető munkatárssal és két felvételezővel. A vállalkozó a munkát állandó levéltári felügyelet mellett végezte, amelynek nemcsak állományvédelmi oka volt, hanem a munkát felügyelő referens azonnal ellenőrizte is a felvételt, és szükség esetén (összekeveredett, hiányzó oldalszámozás stb.) azonnal segíteni tudott.

A felvételek 300 dpi felbontásban, true color színmélységgel (16,7 millió szín) JPEG fileformátumban készültek. A vállalkozó a feldolgozást egy - a digitalizálás támogatására - általa készített célszofver segítségével hajtotta végre. A mintegy 27 zer oldal terjedelmű papíralapú iratanyagban egyes anyagrészeket automatikus karakterfelismerés - OCR - technológiával is fel kellett dolgozni, ugyanis a bírósági iratok közt fennmaradt néhány szószerinti és szerkesztett tárgyalási jegyzőkönyv is. Mivel a hangzó anyag digitalizálásával együtt rögzíteni akarták az elhangzott szöveg ellenőrzött, hiteles leiratát is, a korabeli szószerinti és szerkesztett jegyzőkönyvek nagymértékben segítették az Interjútár munkatársait az adatrögzítésben.

A digitalizálással párhuzamosan az iratanyaghoz tartozó, a MOL munkatársai által készített elektronikus segédletek (névmutatók, tartalomjegyzékek) és az OSZK Történeti Interjúk Tárának munkatársai által digitalizált hanganyag feldolgozását is elvégezte az IDOM 2000 Konzulens Zrt. A cég által a MOL számára korábban kifejlesztett adatbázisban, a Digitarchiv alkalmazásban a hangzó anyag együtt jelenik meg az iratanyaggal.

A vádlottak

Az előzetes egyeztetéseket és megbeszéléseket követő megállapodás aláírása után 2007. október 26-án adta át a Magyar Országos Levéltár a Nagy Imre és társai elleni perhez tartozó nem papíralapú iratait digitalizálásra az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárának: 74 db orsós hangszalagot, 60 db magnókazettát (52 db arab számmal számozott, plusz 8 db betűvel jelölt kazetta. A betűvel jelölt 8 db kazetta, a február 5-i hangfelvétel másolatát tartalmazza), 4 db 35 mm-es fekete-fehér filmtekercset, amely egy 70 perces, 1958-ban készült propaganda-filmet tartalmaz a per részleteivel, továbbá a film másolatát tartalmazó BETA SP illetve 3 db VHS kazettát).

Az 1958. február 5-én megkezdett zárt tárgyalásról négy orsós magnetofonnal hangfelvételt készítettek. A per 1958. júniusi folytatásáról készített filmfelvételek és a tanúvallomások alapján arra következtetnek, hogy a hangfelvételi eszközök a tárgyalóteremmel szomszédos helyiségben voltak elhelyezve a kezelő személyzettel együtt. Női alkalmazottak mondták rá a felvétel dátumát és a szalag oldalszámát a felvételi tekercsekre.

Az 1958. február 5-ei tárgyalási napról készült felvételeket az akkor korszerűnek számító nyugati gyártmányú (SCOTCH) orsós szalagokra rögzítették. Két-két példányban - 8-8 tekercs - őrizték meg az 5-ei tárgyalási anyagot. Az " A" és "B" példány két eltérő eredeti felvétel, ugyanis a szalagok kezdési felvételi anyaga és az utolsó percek felvételi anyaga nem azonos, tehát azok nem lehetnek egymás másolatai. Az 1958. február 6-i tárgyalásról ugyanakkor nem maradt fenn hangfelvétel.

A június 9-10-11-12-13-14-15-i tárgyalási szakasz hanganyaga már magyar gyártmányú (OZAFON) szalagra készült, amelyek minősége a gyártás pillanatában is gyenge volt. Ezen az anyagon tapasztalható leginkább az elmúlt 50 év romlása, valamint az elmúlt 50 évben a nem megfelelő lejátszó készülékek használatából következő állagromlás. Az OZAFON szalagokat igen sokszor csak úgy sikerült digitalizálni, hogy egy puha textillel a lejátszófejhez szorították a szakemberek a szalagot.

A szemtanúk (Regéczy-Nagy László, Bohó Róbert) a perről történt beszélgetések során elmondták, hogy a felvezetéskor látták, hogy a tárgyalóteremből kábelek tömege futott ki az ajtón a folyosón keresztül a tárgyalóterem melletti helyiségbe. A szemtanúk valószínűleg a hangkábeleket és a világításhoz szükséges kábeleket látták. A szemtanúk visszaemlékezéseik során ugyanarról a teremről beszéltek, amelyikben az 1958. júniusi tárgyalási szakaszban a filmfelvételek is készültek. Megemlítették azt is, hogy későbbi tárgyalásaik és ítélethirdetéseik is ugyanabban, a valószínűleg kizárólag ezekre a perekre átalakított, és egyébként "kultúrteremként" használatos helyiségben történtek.

A teremben 5 mikrofont helyeztek el. Külön mikrofonja volt az elnöknek, továbbá egy különálló kisasztalon a vádlottaknak, külön mikrofonjuk volt a védőknek és az ügyésznek, valamint elhelyeztek a teremben egy régi típusú álló mikrofont is. Szembesítéskor a kisasztalnál állt a tanú és az álló mikrofon előtt a szembesített vádlott.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár